A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Noszkay Ödön: Érsekujvár

Érsekújvár et XVII. század elején. nok-érsekek is. A hadikiadásokon kívül az elsőnek nevéhez a plébániatemplom újjáépítése is fűződik (1612-ben), Pázmány Péter pedig 1631-ben a Szent Ferenc-rend számára kolostort alapít, templomot épít és a kolostor fenntartására tekintélyes alapítványt tesz. 1663. szeptember 26-án török kézre kerül a vár és 1685-ig volt török uralom alatt. Küprili Achmed, török nagyvezér, 1663. augusztus 15-én kezdte ostromolni Érsekújvár várát. Tudta jól, hogyha a várat elfoglalja, egészen Bécsig nyomulhat előre győzelmes seregével, amint azt Kara Musztafa 1683-ban meg is tette. Az 1663-ik évben Forgách Ádám volt a várkapitány, aki Locatelli ezredessel vitézül védte az erősséget. A királyi sereg Montecuccoli, Heister és Spork tábornokok vezetése alatt Pozsonynál gyülekezett az erősség felmentésére, azonban a taktikázó tábornokok sehogysem tudtak előbbre jutni seregükkel. A vár őrsége lázongott és amikor egy katona vigyázatlansága folytán a lőporos torony levegőbe repült, a lázongó katonaság arra kényszerítette a vár parancsnokait, hogy szabad elvonulás feltétele mellett egyességet kössenek a nagyvezérrel. Szeptember 26-án Forgách a várat feladta és zeneszóval vonult ki 3.600 katonájával a várból; magával vitte a sebesülteket is. Az Érsekújvárral együtt meghódított területet egy basa kormányozta, akinek nagyobb katonai erő állott rendelkezésére. A török a katolikus templomokat, a plébániatemplomot és a ferencesek templomát, továbbá az evangélikusok és reformátusok templomát is mecsetekké alakította át. Az Érsekújvár körül fekvő községeket, nyugatra a Vágig, északra a Tribecs hegyláncig meghódoltatja, a lakosokat adófizetésre kényszeríti, a földet szpáhi-birtokká alakítja át. Érsekújvár akkor szabadult fel a török hódoltság alól, amikor Kara Musztafa 1683-ban Bécs alatt súlyos vereséget szenvedett és szétszórt hadait Párkánynál Szobieszki János lengyel király, meg Lotharingiai Károly császári fővezér teljesen megsemmisítették. Lotharingiai Károly 1685-ben a bécsi haditanácstól azt a parancsot kapta, hogy Érsekújvár felszabadításával kezdje meg a hódoltsági Magyarország visszaszerzésének nagy katonai műveletét. Lotharingiai Károly 1685. július 7-én kezdette meg Érsekújvár ostromát császári zsoldosokból, bajor, liinneburgi és magyar katonákból, továbbá francia önkéntesekből álló seregével. A török is érezte, hogy Érsekújvár sorsa szorosan összefügg a nagy ozmán birodalom fennmaradásával avagy bukásával. Ibrahim nagyvezér az ozmán haderővel Érsekújvár felé siet, hogy a várat felmentse és megmentse egy utolsó nagy mérkőzésben az ozmán hatalmat. A lotharingiai herceg seregét kétfelé osztotta: Caprara Eneász tábornagyot az ostrom folytatására Érsekújvár falai alatt hagyja, ő maga pedig a nagyvezér feltartóztatására siet. Nyergesújfalunál állta el a török sereg útját és augusztus 16-án döntő csapást mért rája. A győzelem hírére Caprara is rohamra vezeti katonáit és sikerül is neki augusztus 19-én a várat ostrommal bevenni. A győzelemnek 250 éves jubileumát a város 1935-ben ünnepelte meg; a várbástyák maradványaiból jubileumi emlékmüvet állított fel a Czuczor-téren. Az ostrom alatt Érsekújvár erődítményei nagyon megrongálódtak és a hosszú török háború idején nem volt módja a katonai kincstárnak a bástyákat, a falakat, a vízí árkot rendbe hozatni, úgyhogy amikor Tollius Jakab holland tudós a várat 1687-ben meglátogatta, megdöbbenve írt az erődítmények elhanyagolt állapotáról. Később sem sokat javítottak rajta és amikor II. Rákóczi Ferenc fegyvert fogott a bécsi udvarnak Magyarország önállóságát fenyegető kísérletei ellen, a hozzácsatlakozott Bottyán János dandárnok 1704. november 16-án rohammal foglalta el Érsekújvárnak bástyáit. Pedig tekintélyes német őrség védelmezte azokat. VtXIWLÜMlMClYTTCOM VftTt/TE fcT COMCORDI^ II. Rákóczi Ferencet XIV. Lajos francia király támogatta, majd később szövetségese lett neki. Rákóczi a francia királytól több jeles hadmérnököt kapott, akik Érsekújvárból modern erődöt teremtettek. Legtöbb érdeme van a vár megerősítésében De la Rivière kapitánynak, aki a Nyitra mellett levő vízimalmot redout-tá alakította át a nyugat felől jövő támadások feltartóztatására. Nyugat felé Érsekújvár volt Rákóczi Ferencnek legfontosabb erődítménye. Az 1706. évben maga a fejedelem is hosszabb időt tölt itt, és a várban levő fejedelmi palotájában találkozik feleségével, Sarolta Amáliával. A fejedelemasszony a bécsi udvar megbízásából keresi fel férjét, hogy őt a béke megkötésére hír ja. A béke nem jön létre és 1708-ban Heister Siegbert tábornagy veszi ostrom alá és nehéz mozsarakkal löveti a várat. De csak a malomerődöt tudja bevenni; október közepén beállanak az esős idők és az ostromot abbahagyni kényszerül. Két év múlva, 1710-ben Heister Pálffy János horvát bánnal együtt zárja körül a várat és bár bevenni nem tudja, mégis sikerül neki egyességre lépni a vár parancsnokával, Nagyszeghv Gáborral, aki azon feltétel mellett, hogy a magyar őrség szabadon elvonulhat, a várat Heisternek és Pálffy Jánosnak átadja. Ezután Érsekújvárnak mint erődnek élete rövid ideig tart. III. Károly király 1724-ben lebontatja falait, köveivel a lipótvári erődöt erősítteti meg. A folytonos harcok idején a vár környéke lakatlanná vált; a régi magyar lakoso— 330 — 20*