A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Sinkó Ferenc: Az Egyeslült Magyar Párt egyéves története

gyarnak szent kötelessége. Kötelessége pedig azért, mert ez a gondolat nem egy pártnak a hite és akarata, de minden magyar emberé, aki új magyar életet akar. Uj magyar életet az ősi magyar földön. Hangsúlyoztam az előbb, hogy pártunk elvi alapon áll. Ez azt jelenti, hogy barátunknak és fegyvertársunknak tekintjük azt, aki hasonló célokért harcol. Ugy látjuk, hogy a mostani kormánypárt politikai célkitűzései nagyban és egészben egyeznek a mi törekvéseinkkel. Ha ez így van, logikusan adódik részünkről a felelet: támogatni fogjuk azt a politikai irányt, amelyik velünk együtt a magyar állam szociális átépítéséért harcol. És amikor ezt tesszük, azt a politikai gondolatot támogatjuk, azt az eszmét, amelyért mi is küzdünk." Június elején két hatalmas népgyűlést rendez a párt. Az egyiket Tardoskedden, a másikat Udvardon. Az udvardi gyűlésen résztvesz Teleki Pál gróf miniszterelnök is. Június 11-én megalakul Budapesten a párt kulturális szakosztálya, mely a Felvidék fiatal kultúrmunkásait tömöríti. A szakosztály elnöke Schubert Tódor, lévai bankigazgató. Feladata, hogy a Felvidék kulturális érdekvédelmét előkészítse és a pártban állandóan felszínen tartsa. Az újonnan megválasztott képviselőház legelső munkája volt, újból behívni a Felvidék képviselőit: újakkal egészítve ki számukat. A Felvidék, mint ismeretes, nem vett részt a választásokon, hanem újabb behívás útján kerültek be az 1935-ös csehszlovák választások alapján az Egyesült Párt megválasztott képviselői, vagy pótképviselői. Az újból behívott képviselők: Demkó Mihály, Egry Ferenc, Fenczik István, Földessy Gyula, Füssy Kálmán, Gürtler Dénes, Giller János, Haulik Antal, Holota János. Jaross Andor, Kadlecz Antal, Király József, Korláth Endre, Ortutay Jenő, Pajor Miklós, Papp Mihály, Pintér Béla, Porubszky Géza, Prokopecz József, Salkovszky Jenő, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Tost László, Turchányi Imre, Virágh Béla, R. Vozárv Aladár. Kárpátaljáról bekerült új magyar képviselő: Hokky Károly. A behívásról szóló törvényt június 29-én szavazta meg a képviselőház. A behívott képviselőket Darányi Kálmán házelnök üdvözölte s arra hívta fel őket, hogy tanáccsal és iránvítással segítsék a magyar képviselőházat orszáerészük ügyeiben. A magyar képviselők részéről Király József mondott köszönetet és kijelentette, hogy a felvidéki képviselők, akiket nem egy párt, hanem a nemzet akarata szólított a parlamentbe minden körülmények között építőmunkát végeznek. A szlovákok részéről Kadlecz Antal, a rutének részéről Bródy András szólalt fel. A behívott képviselők július folyamán mutakoztak be a felvidéki választóközönségnek. Egy vasárnap húsz helyen is tartott gyűlést a párt, melyeken az újonnan behívott képviselők szólaltak fel. Ezek a sorozatos gyűlések sok találgatásra adtak alkalmat. A pesti sajtó nagyrésze máris arról írt, hogy a párt az őszi választásokra készülődik. Sok volt ebben a beállításban a propaganda és az ellenpropaganda, de végeredményben az is közrejátszott, hogy bizonyos körök nem értik meg a felvidéki párt módszereit. A választási harc nálunk kevésbé fontos, mert a választók között állandóan folyik a munka. Különösen a fiatalabb generációnak az a törekvése, hogy a nép bizalmát az állandó érdekvédelmi munkával nyerje meg. így dolgozta ki a párt a maga programját a Felvidék iparosítására és a cseh rombolások eltüntetésére. így és ebben a szellemben segít az új pártvezetőség a földigénylő pa rasztságnak. Mindennapi és konkrét problémákkal áll a parasztság mellé és segíti. A nyár folyamán elindult a szervezkedés Kárpátalján is. A kárpátaljai események hosszú hónapokon keresztül megakasztottak minden politikai és párt munkát. A pártközpont azonban többízben járt Kárpátalján és készítette elő a nagyobb lendületű munkát. A nyár közepén fejlődött odáig a helyzet, hogy a párt Beregszászon megtarthatta első nagyobbszabású gyűlését és megalakult az ungvári é§ ungmegyei új szervezet és vezetőség. Augusztus hónapja érdekvédelmi munkában telt el. Munkabérviszályokat segített elintézni a párt és nagyobbszabású terveket készített elő, melyek egyes vidékek gazdasági felemelkedését hivatottak szolgálni (pl. Csilizköz ármentesítése). Egy év munkáját soroltuk fel az előbbiekben. Beszámolónk távolról sem teljes, hisz teljességre nem törekedhettünk. Az Egyesült Párt politikai munkája ugyanis nemcsak a politikai fórumon látható agitatív és szervező tevékenységből áll, de a részletmunka szövevényéből s erről hü képet szinte lehetetlen adni. Az Egyesült Párt munkája felöleli a mindennapi élet egész területét. A párt ugyanis feladatának nemcsak a politikai agitációt tekinti. Az Egyesült Párt vezetősége jól tudja, hogy minden politikai mozgalom elsődleges célja a nép széles tömegeinek politikai öntudatosítása, nevelése és megsegítése. A népet öntudatosítani és nevelni kell mindenekelőtt, hogy fölfigyeljen a politikai élet hullámzására, hogy érdekelje saját sorsának irányítása. Erre a komoly érdeklődésre és fegyelmezett politikai cselekvésre akarja megtanítani a magyar tömegeket a felvidéki Egyesült Magyar Párt. — 286 — 20*