A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Holota János: A visszatért Felvidék közigazgatási megszervezése

szerű eszméjét kellett tehát megvalósítanunk. A mai közigazgatás a népért van és nem megfordítva. Ezt különösen a községekben, járásokban és a megyékben kellett valóra váltani, mert éppen ezek azok a fórumok, melyekkel a nép ügyes-bajos dolgaiban közvetlenül érintkezik. A Felvidéken megteremtett közigazgatásnak a népiség és a nemzetközösség eszméjében kellett működnie, mert a felvidéki magyarságban a húsz esztendős együttes küzdelem az osztályok fölött álló nemzeti szolidaritás gondolatát termelte ki. Ennek a népi és közösségi gondolatnak kell uralkodnia a Felvidéken továbbra is. Ezért kellett különös gonddal, figyelemmel és előrelátással megválogatni a kinevezendőket. A felvidéki magyar közigazgatás tisztviselőire hatalmas nemzeni és népi feladatok vártak: ezt a Tárcanélküli Minisztérium politikai és közgazgatási csoportja egy pillanatra sem hagyhatta figyelmen kívül. A 273 felvidéki jegvzőség betöltésénél az a szempont érvényesült, amely különben a többi közigazgatási tisztségek betöltésénél is elsősorban vétetett számba, hogy elsősorban a felvidéki magyar értelmiséget helyezzük el. Nem volt elképzelhető, hogy a visszacsatolt területeknek más közigazgatása legyen, mint az Anyaországnak. Minthogy azonban a két területen kétféle közigazgatási élet folyt, az összeolvasztás módszeréhez kellett folyamodni. A Felvidéken népiesebb volt a közigazgatás, az Anyaországban pedig inkább kötött. Ezt a két típust össze kellett egyeztetni. Ezenkívül a Felvidék szociális, gazdasági és társadalmi berendezkedésében szükség volt arra, hogy a községi önkormányzat elhatározásaiban szabadabb legyen. Vissza kellett tehát adni az önkormányzat szabadságát, amit a városoktól és nagyközségektől a csehszlovák éra legnagyobbrészt elvett, hogy így jobb és gyorsabb közigazgatást produkálhassunk és hogy a községi intézményeket idejében kiépíthessük. Azt is elő kellett segíteni, hogy a közigazgatás a felvidéki szociális berendezéseknek egészséges magyar szellemet adjon, mert a csehszlovák uralom alatt sok történt a külső felépítés tekintetében, de az intézmények belső működése nem szolgálta teljes mértékben azt a szociális célt, melynek érdekében azokat megalkották. Amiképpen a közigazgatási keretek visszaállításánál szerencsésen összhangba hoztuk a történelmi szempontokat az élet friss követelményeivel, ugyanolyan módon egészséges szintézissel oldottuk meg az önkormányzati szervek szervezetét is. A közigazgatás megszervezése a Felvidék életében az igazi önrendelkezést, az önkormányzat átvételét és a Felvidék népének végleges felszabadulását jelentette. A Tárcanélküli Minisztérium politikai és közigazgatási csoportja ezen a nagy és átfogó szervezési és állandósítási munkán kívül a beligazgatás széles területén még számos ügykörben működött a szakminisztériumok munkájának megkönnyítése és kiegészítéseképen. A közbiztonság terén az államrendőrségi és csendörségi szervek elrendezésénél és végleges organizációjánál közel ezer államrendőrre volt szükség a visszacsatolt területeken. A rendőrlegénység túlnyomó többségben a Felvidék városaiból és községeiből rekrutálódott. A rendőrség fogalmazói és detektívtestiiletének bővítéséhez szükséges mintegy száz gyakornokot nyolcvan százalékban a felvidéki pályázók közül neveztettük ki. A közegészségügy megszervezésénél. az orvosi körök megállapításánál és a körorvosok kinevezésénél, a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények szolgálati kinevezésénél, a csoport — hasonlóképen — hathatósan munkálkodott. A Tárcanélküli Minisztérium politikai és közigazgatási csoportja intézte a beutazási engedélyeket, tartózkodási engedélyeket és az iitleveleket kérő felvidéki lakosság nemzethűségi és politikai elbírálását. Ugyan csak közreműködött az orvosi és gyógyszerészi diplo mák nosztrifikálásánál, továbbá a mozgóképszínházi engedélyek elbírálásánál. Ez a csoport végezte, a mintegy ötezer dohánytermelési engedélyt kérelmező felvidéki termelő politikai magatartás és nemzethűség szempontjából való minősítését és —hosszabb ideig — az összes visszahonosítási és állampolgársági kérelmek nemzethűségi szempontból való elbírálását. Az igazolási eljárás előkészítése sok gondot okozott. Különösen az igazoló bizottságok helyes összeválogatása és az irányelvek megállapítása tekintetében. A közigazgatási ágazatok szolgálatában álló tisztviselőket és alkalmazottakat egytől-egvig igazolás alá vonták. Ebből a célból meg kellett alakítani a helyi igazoló-bizottságokat. Ez az igazolási eljárás még most is tart és a benyújtott felebbezések felülbírálása és véleményezése is a csoport munkakörébe tartozik A kormány újabb rendelettel igazolás alá vonta az összes állami és önkormányzati nyugdíjasokat. Ez az eljárás mintegy három hónapig tartott. A politikai és közigazgatási csoport állandóan tevékenykedik a Felvidékre kiter jesztett magyar jogszabályoknak, az ott talált volt csehszlovák közigazgatási jogszabályokkal való összeegyeztetése, és a zökkenő nélküli átmenet biztosítása érdekében. Végül meg kell még említeni, hogy a visszacsatolás első hónapjaiban a Tárcanélküli Minisztérium politikai és közigazgatási csoportjának a menekültek segélyezése, elhelyezése és álláshoz juttatása érdekében széleskörű szociális és tanácsadó tevékenységet is végeznie kellett. Felvidék lakosságának bizalma a Tárcanélküli Mi nisztérium felé fordult, ebben a fórumban látta a Felvidék népe a maga sajátos helyzetét és különleges viszonyait legjobban ismerő kormányhatóságot és ezért minden ügyes-bajos dolgával — főleg az első hónapokban — a minisztériumhoz fordult. Tekintettel arra. hogy a politikai és közigazgatási csoport munkakörében összpontosultak a hétköznapi élet 260 17'