A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Manga János: A visszatért felvidék néprajza

.annak hangolva. Sokszor az oktávánál mélyebb kísérőhangok is előfordulnak. A citerák dallamanyaga a régi dallamkincsből nem őrzött meg semmit. A fiatal legények, akik leginkább kezelői a hangszernek, legtöbbnyire a divatos nótákat játszák. összefoglalás. Az itt közölt anyagnak nem az a célja, hogy részletes, mndent felölelő tanulmányt adjon a Felvidék néprajzáról, hiszen ez elsősorban lehetetlen, másodsorban pedig nem is férne el ilyen szűk keretek között. Tervünk az volt, hogy a könyv többi fejezeteivel terjedelemben is hasonló általános képet adjunk az Anyaországhoz visszacsatolt Felvidék tárgyi és szellemi hagyományairól, melyek elválaszthatatlan lelki egységet képeznek a felvidéki magyarsággal és amelyeknek lélekformáló ereje nem kis mértékben járult hozzá az idegen uralommal szemben tanúsított gerinces magatartáshoz. A néprajzi anyag elrendezésénél és megírásánál az a cél vezetett, hogy könyvünk nemcsak a szakemberekhez, hanem mindenkihez szóljon, aki a magyarság jobb jövőjét ősi és népi kultúránknak nemzeti kultúrává való emelése útján kívánja elérni és aki a húsz évig távol élt magyar testvért lélekben is szívére óhajtja ölelni. Végezetül pedig szóljon helyettünk a magyar néprajzi tudomány első képviselője, akinek most megjelent könyvéből (Györffy: Néphagyomány és a nemzeti művelődés) idézzük az utolsó sorokat: „Az utóbbi idők világtörténelmi eseményei arra ntenek bennünket, hogy nemzeti erőinket, egységünket fokozzuk. A mai magyar középosztály már nem azonos a történelmi középosztállyal, s ma már nem az az erő, amely megbonthatatlan egységben tudná tartani a magyar társadalmat. A magyar társadalom utolsó, de legnagyobb erőtartaléka a magyar nép s a magyar néphagyományok felvételével, sőt az abba való beleélésével a középosztálynak meg kell újulnia, meg kell erősödnie, sőt lelkileg is néppé kell lennie, ha magyar akar maradni. 1848-ban a nemesi kiváltságokról a nemesség lemondott s a jobbágyságot felszabadította. Most pedig a lélekben való egyesülést kell kimondania, ami azáltal érhető el, ha a nemzeti művelődés alapjává a néphagyományt tesszük. Az ifjúság ösztönösen megérezte már a magyar nemzetmentés egyetlen módját, a nép felé való igazodást, most már végre a középosztálynak s az iskoláknak is meg kell ezt érezniök. Ha Magyarországon magyar életet akarunk élni, ebben az irányban kell haladnunk." A Visszatért Felvidék Adattára. - 241 — 16