A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Garzuly J. László: A felvidéki táj

t és az Ung völgye között fekszik. A következő kialudt tűzhányó a Makovica, a Szinyák, a Barló, a Gyil és a Nagyszőllősi hegyek. E vonulat utolsó záróköve máinem fekszik hazánk területén. A Felvidék mint földrajzi táj. A „hegycsontváz" ismertetése után következik a felvidéki táj „lágy részeinek" leírása. .Most tehát a hegységek között húzódó medencékre és ezzel a folyók rendszerére térünk át. Eddig fenn jártunk a bérceken és széles látókörben próbáltuk egymáshoz illeszleni a hegygerincek vonulatait. Tehát magasból követtük a víz folyását is. Most éppen fordítva járunk el: leszállunk a hegyekről és a síkságról kiindulva haladunk a völgyeken felfelé. Ez éppen az a terület, mely húszéves elszakítottság után a bécsi döntéssel visszakerült az Anyaországhoz. Felvidéknek nevezzük ezt a területet is, noha földrajzi szempontból, tekintetbevéve főleg ennek a területnek alföldi jellegét, ez az elnevezés semmiképpen sem helytálló. A visszacsatolt felvidéki területet 3 földrajzi táj alkotja. Az egyik a Kis-Alföld sávja a Csallóközzel és a felvidéki völgyek nyílásaival. A másik a déli medencéket: a nógrádi, gömöri és az abauji medencét foglalja magában. A harmadik pedig: a március folyamán hazánkhoz újból visszatért Kárpátalja déli pereme, a kárpátaljai völgyek nyílásaival. A Kis-Alföld legmélyebb részét ott találjuk, ahol a Duna Pozsonynál belép hazánkba, illetőleg, ahol elhagyja ezt a medencét. (Szob.) A Duna folyó esése ezen a kis-alföldi szakaszon nem oly nagy, hogy az alpesi vizek hordalékát és törmelékanyagát tovább .4 Felvidék mezőgazdasági tájai. vihetné. Tehát lerakja a magával hozott nagymennyiségű hordalékot. A Csallóköz törmelékkúpja pl. ennek az évezredeken keresztül tartó lerakodási folyamatnak köszönheti keletkezését. A Ivis-Dunaág a Csallóköz északi oldalán kanyarog. Katonai térképeken jól látható a Kis-Dunaág egykori medrének növénytakaróval belepett helye. A gazdasági élet ezen a vidéken elsősorban a talaj minőségétől függ. A folyók áradása állandóan felújítja a talajt és mindég újabb és újabb réteget hord tetejére. Az alsó Vág és a Nyitra völgyében nehéz agyagos talajjal találkozunk. Éppen ezért a cukorrépa és az egyéb kapásnövények termelése ezen a vidéken kedvező előfeltételekre talált. Kelet felé már a közismerten jó termőföldet adó vulkánikus öv követ kezik. (V. ö. a 3—5. sz. térképet.) A Kis-Alföldről három völgyön indulhatunk az igazi Felvidékre: a Vág völgyén, a Nyitra és a Garam völgyén keresztül. Ha a Nyitra folyócska alsó (Nagytapolcsányi) és felső (Privigyei) medencéjén át haladunk a szépen megművelt és erdős koszorúval .4 Felvidék búzatermő vidékei. körülvett úton. a hegyeket átvágva, a Vág Túróci, Liptói és Szepesi medencéjébe érkezünk. A Garam völgye észak felé mindjobban összeszűkül és a völgy mentén bányavárosok körzetébe jutunk. A Garam forrásvidékénél, a majdnem 2000 m magasságú Királyhágón, fáradságunkat leírhatatlan szép táj kárpótolja. Más hegyek között járunk, ha az Ipoly völgyébe indulunk. Észak felől a Szepes-Gömöri-Érehegység. dél felől a volt csonkaországi vulkán-hegyek tűnnek szemünkbe. A közéjük zárt medencék szélesebbek és alföldi jellegűek. A sűrűn lakott tájon nagyban virágzik a földművelés. E vidék gócpontjai: Ipolyság, Balassagyarmat. Léva és Losonc. Északkeleti irányban a gömöri és abauji medencék következnek. Ez az utóbbi csak abban tér el az előzőktől, hogy a medencék alját is a harmadkori tenger üledékei töltik ki. Az abauji medence északi peremén az ú. n. „vásárvonalon" fejlődött ki Kassa. Az új határvonal meghúzásával az északi hegyvidéket elzárták természetes alföldjétől. Miután észak felé semmiféle út nem vezet, e vidék az Alföldnek van kiszolgáltatva. Az északkeleti Kárpátok közvetlenül az Alfölddel találkoznak. Az előbbiekhez hasonló medencéket itt nem találunk, csupán széles nyílású völgyek torkait. Ott, ahol a Tisza kilép az Alföldre, érkezünk el a szolyvai és a máramarosi bemélyedéshez. Az utóbbiban találjuk híres sóbányáinkat. - 14