A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Bólya Lajos: A felvidéki magyarság társadalmi rajza

A felvidéki magyarság társadalmi rajza i^. bólya lajos E könyv szerkesztése folyamán feladatunknak jutott a felvidéki magyar társadalom rajzát meg­adni. Ez azonban olyan nagy feladat, amelyet egy rövid tanulmány keretében jól és teljesen megoldani szinte lehetetlen. Nem is vállalkozhatunk rá. De a szerkesztő sem követeli ezt, mert hiszen az egész könyv semmi más, mint a felvidéki társadalom rajza. A könyv egyes tanulmányai, a bennük felhalmozott adatok mind a felvidéki magyarság társas életéről szólnak s ezért feladatunk nem az, hogy az összes társadalmi jelenségeknek részletekbe menő teljes le­írását adjuk, hanem hogy felépítsük azt a vázat, amelyre mindezen részletmegállapítások és adatok szilárdan rárakhatok. Feladatunk, hogy a fejlődő és mozgó társadalmat kíséreljük meg lerögzíteni, hogy a társadalom alakulásának mozgató erőit tárjuk fel, hogy az anyaországi magyar társadalomtól eltérő fejlődés belső, a társadalomban magában rejlő ered­ményeit mutassuk meg. Míg az egyes tanulmányok speciális szemszögből, kívülről az egyes társadalmi funkciók lemérhető eredményeit adják, nekünk kö­telességünk a társadalomból kiindulva: a társadalom strukturális változásait felfedni s a társadalom funk­cióit immanensen vizsgálni. A módszer, amellyel a kérdéshez hozzányúlunk nem a mozdulatlan szemlélés módszere, nem is az elvont eredményekre való törekvés, hanem az a módszer, amely történeti perspektívából szemléli ku­tatásának tárgyát annak teljességében élő, mozgó, valóságos és elérhető célokat követő mozgalmassá­gában, azzal a szándékkal, hogy az elért eredmé­nyekből az életre, a jelen és a jövő feladataira út­mutatást kaphasson. Totális szemlélési mód a mód­szerünk és hasznosítható eredményekre törekszik. Ez határozza meg mondanivalóink külső formáját is. Mert úgy véljük, hogy a felvidéki magyar társa­dalom fejlődéséből, az elért fejlődési fok eredmé­nyeiből az egész magyarság számára tanulságos és a magyarság jövője számára elhatározó következeteté­téseket vonhatunk le s ezért ezeket egyrészt a felvi­déki magyarság tömegei előtt nyilvánvalókká kell tennünk, hogy megőrizzék, másrészt az egész magyar társadalom felé meg kell mutatnunk, hogy megis­merjék s mindennapi életükben s közéleti munká­jukban hasznosíthassák. A felvidéki magyarság elért eredményei ma az egész magyarság kincsét jelentik. A felvidéki ma­gyarságot a történelem nehéz iskolába küldötte, ame­lyet ez a magyarságdarab jó eredménnyel járt ki. Minden, amit tanult, magyar nemzeti vagyon, ame­lyet az egész nemzet érdekében kell felhasználni. Nemcsak történelmünkből tanultunk, hanem az ide­gen iskolában történelmet csinálni is megtanultunk. Megtanultuk, hogy a történelem nem vaksors, ha­nem következmény. Nem előre elrendeltség, hanem a nemzet belső valóságának, erejének vagy gyönge­ségének, erényeinek vagy hibáinak következménye. Megtanultuk, hogy a történelmet korrigálni lehet. A mult hibáiból előállott bukást céltudatos munkával emelkedéssé lehet változtatni. S főleg azt tanultuk meg, hogy nemzetet semmiféle külső erő nem pusz­títhat el, ha erős és egészséges társadalma van. A magyar társadalom 1918-ban leggyöngébb pil­lanatait élte. A felvidéki magyarság társadalma a húsz év alatt nagy megerősödésen ment keresztül s 1938-ban a magyar társadalom legegészségesebb, legegysége­sebb, legöntudatosabb része volt. A társadalmi ko­hézió ereje olyan nagy, a társadalom nemzeti felada­tainak tudata olyan erős volt, hogy a nagyszerű októberi napokban úgy látszott, hogy ez a társada­lom a nemzet életének új alapja lesz. Az anyaország­beli társadalmi viszonyok azonban a fölszabadulás után elszigetelték és megtörték e társadalom erejét, de ez az erő, ha pillanatnyilag nem is hathat, jelen van s a magyarság jövőjének irányításában mé« szerepe lesz. Figyeljük meg most e társadalom alakulásának húsz esztendejét, nézzük meg állapotát a felszabadu­lás pillanatában, állapítsuk meg erejét, értékét és sze­repét az egész magyar társadalomban. Az 1914-ben kitört világháború a magyar társa­dalmat teljesen felkészületlenül találta. 1848 meg­- 97 — A Visszatért Felvidék Adattára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom