A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Bólya Lajos: A felvidéki magyarság társadalmi rajza

A felvidéki magyarság társadalmi rajza i^. bólya lajos E könyv szerkesztése folyamán feladatunknak jutott a felvidéki magyar társadalom rajzát megadni. Ez azonban olyan nagy feladat, amelyet egy rövid tanulmány keretében jól és teljesen megoldani szinte lehetetlen. Nem is vállalkozhatunk rá. De a szerkesztő sem követeli ezt, mert hiszen az egész könyv semmi más, mint a felvidéki társadalom rajza. A könyv egyes tanulmányai, a bennük felhalmozott adatok mind a felvidéki magyarság társas életéről szólnak s ezért feladatunk nem az, hogy az összes társadalmi jelenségeknek részletekbe menő teljes leírását adjuk, hanem hogy felépítsük azt a vázat, amelyre mindezen részletmegállapítások és adatok szilárdan rárakhatok. Feladatunk, hogy a fejlődő és mozgó társadalmat kíséreljük meg lerögzíteni, hogy a társadalom alakulásának mozgató erőit tárjuk fel, hogy az anyaországi magyar társadalomtól eltérő fejlődés belső, a társadalomban magában rejlő eredményeit mutassuk meg. Míg az egyes tanulmányok speciális szemszögből, kívülről az egyes társadalmi funkciók lemérhető eredményeit adják, nekünk kötelességünk a társadalomból kiindulva: a társadalom strukturális változásait felfedni s a társadalom funkcióit immanensen vizsgálni. A módszer, amellyel a kérdéshez hozzányúlunk nem a mozdulatlan szemlélés módszere, nem is az elvont eredményekre való törekvés, hanem az a módszer, amely történeti perspektívából szemléli kutatásának tárgyát annak teljességében élő, mozgó, valóságos és elérhető célokat követő mozgalmasságában, azzal a szándékkal, hogy az elért eredményekből az életre, a jelen és a jövő feladataira útmutatást kaphasson. Totális szemlélési mód a módszerünk és hasznosítható eredményekre törekszik. Ez határozza meg mondanivalóink külső formáját is. Mert úgy véljük, hogy a felvidéki magyar társadalom fejlődéséből, az elért fejlődési fok eredményeiből az egész magyarság számára tanulságos és a magyarság jövője számára elhatározó következetetétéseket vonhatunk le s ezért ezeket egyrészt a felvidéki magyarság tömegei előtt nyilvánvalókká kell tennünk, hogy megőrizzék, másrészt az egész magyar társadalom felé meg kell mutatnunk, hogy megismerjék s mindennapi életükben s közéleti munkájukban hasznosíthassák. A felvidéki magyarság elért eredményei ma az egész magyarság kincsét jelentik. A felvidéki magyarságot a történelem nehéz iskolába küldötte, amelyet ez a magyarságdarab jó eredménnyel járt ki. Minden, amit tanult, magyar nemzeti vagyon, amelyet az egész nemzet érdekében kell felhasználni. Nemcsak történelmünkből tanultunk, hanem az idegen iskolában történelmet csinálni is megtanultunk. Megtanultuk, hogy a történelem nem vaksors, hanem következmény. Nem előre elrendeltség, hanem a nemzet belső valóságának, erejének vagy gyöngeségének, erényeinek vagy hibáinak következménye. Megtanultuk, hogy a történelmet korrigálni lehet. A mult hibáiból előállott bukást céltudatos munkával emelkedéssé lehet változtatni. S főleg azt tanultuk meg, hogy nemzetet semmiféle külső erő nem pusztíthat el, ha erős és egészséges társadalma van. A magyar társadalom 1918-ban leggyöngébb pillanatait élte. A felvidéki magyarság társadalma a húsz év alatt nagy megerősödésen ment keresztül s 1938-ban a magyar társadalom legegészségesebb, legegységesebb, legöntudatosabb része volt. A társadalmi kohézió ereje olyan nagy, a társadalom nemzeti feladatainak tudata olyan erős volt, hogy a nagyszerű októberi napokban úgy látszott, hogy ez a társadalom a nemzet életének új alapja lesz. Az anyaországbeli társadalmi viszonyok azonban a fölszabadulás után elszigetelték és megtörték e társadalom erejét, de ez az erő, ha pillanatnyilag nem is hathat, jelen van s a magyarság jövőjének irányításában mé« szerepe lesz. Figyeljük meg most e társadalom alakulásának húsz esztendejét, nézzük meg állapotát a felszabadulás pillanatában, állapítsuk meg erejét, értékét és szerepét az egész magyar társadalomban. Az 1914-ben kitört világháború a magyar társadalmat teljesen felkészületlenül találta. 1848 meg- 97 — A Visszatért Felvidék Adattára.