Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IV. Az osztrák imperializmus egyeduralma alatt

tartományoknak is nagy hasznával egész 1747-ig bizonvos Milesis velencei szállító gyakorolta is. Midőn azonban 1749ben némely helytelen tudósításokra a harmincadok és fogyasztási vámok Stájer- és Karant-országokban fölemelteitek, ez a hasznos kereskedés végkép megszűnt, s annak, sajnos, csak emlékezete maradt fenn az ország lakosaira. Mert a velenceiek azóta Albániából és egyéb török tartományokból szállítják a marhát, miből az a káros következmény eredt, hogy 600.000 frt, mi abból évenként Magyarországba, és 30.000 forint, mi harmincadul a királyi kincstárba folyt, az országra nézve elvész, s Törökországba származik. A stájer s karantán vámoknak ezen káros fölemelését már rég megjavították ugyan, de a kereskedés mécsem tért vissza, s reménvünk sincs annak visszanverhetésére, részint mivel a velenceiek több évekre szerződést kötöttek a törökkel, részint mivel Törökországban a harmincadok felényire leszállíttatván, a kereskedők oda csalogattatnak, ha csak felséged királyi magas tekintélvével s kegyes közbejöttével a velencei köztársaságot e kereskedés megújítására nem bírandia. Fájdalmas az orszá® lakosainak az is, hogy marháikat Bécsen túl hajtani tiltatnak, a német birodalmi kereskedőknek pedig Magvarorszásba marhavásárlásért bejönni nem engedtetik; ígv azután azon csekély haszon is, mely gyönge kereskedésünkből származhatnék, a bécsi mészárosok által lefoglaltatik. A marhakereskedők, más módjuk nem lévén az eladásra, marháikat bécsieknek és osztrákoknak, ezeknek tetszése szerint kénytelenek elvesztegetni; azoknak árát azonban egészen ritkán kapják meg, hanem különféle határnapokra utasíttatnak, melveknek elmúlta után is tovább várni kénytelenítletnek. Midőn pedig e miatt panaszaikat a törvényhatóságokhoz benyújtják, kellő elégtételt ritkán nyernek, míg ellenben a magvarok amazoknak követelései miatt Bécsben többször bebörtönöztetnek. E szerint csak egvetlen út és mód maradt még a marhák eladására, tudniillik Bécs, s ezen által az örökös tartományokban; ez is majdnem gvakorolhatatlanná s lehetetlenné tétetett a mód fölött felemelt vámok által. Mert most annyira megnagyobbodott a vám, hogyha ezen új járandóság s a harmincad, úgyszintén egyéb költségek összevettetnek, a kereskedő minden ökörtől Bécsig 30 frtot fizetni, s ígv minden harmadik marháját elveszíteni kénytelen. Egyébiránt nem kisebb a többi ter77