Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
XI. Új állam születik a medencében
âz utánnövések tesznek ki." A rablógazdálkodás tehát a háborús esztendők megszokott jelensége. 1941 április 2-án ülést tartott a szlovák Erdő- és Fatanács, amelyen a Tanács elnöke, Zatko dr. mérnök, ismertette az erdő- és fagazdálkodás problémáit. Beszámolóját annak megállapításával kêzdte, hogy a szlovák fagazdálkodás 1940-ben több mint kritikus helyzetben van. Az 1940-es esztendő próbára tette Szlovákia fagazdálkodását. Az év első felében a svéd és finn fa hagyománj-os konkurrenciája kikapcsolódott, de a második félévben már erősen érződött. Hollandia megszállásával befagyott Szlovákia sok követelése Hollandiával szemben, de ugyanakkor nagy felvevőpiac is veszett el, amely számára nagy tüzifakészleteket és speciális, hollandiai használatra szánt küldeményeket készítettek, amelyeket nem lehetett leszállítani, és elhelyezése máshol problematikussá vált. Ennek következtében Szlos'ákia kénytelen volt helyettes piacok után nézni, de csak Olaszországgal tudott megegyezni, amely mindössze 15—25 millió szlovák koronát kitevő mennyiséget kötött le. A szlovák Erdő- és Fatanács sürgette a szlovák faipar indusztrializálását annál is inkább, mert ez jelentős munkástömegek elhelyezését is lehetővé teszi. Sürgette az erdősítést és az erdészeti szakoktatás kifejlesztését. Ezen a téren ugyanis Szlovákia rendkívül hátra maradt. A „Slovenská Politika" 1941 május 20-án a túlvágások problémáját veti föl, és azt állítja, hogy a szlovákiai erdőkben azért pusztítanak gyakran árvizek, mivel a vágásokat egyrészt tervszerűtlenül intézik, másrészt pedig túlméretezik. 1941-ben a szlovák erdőgazdálkodás indusztrializálása képezi a legnagyobb problémát Szlovákiában. Mivel ennek elindítására és végrehajtására Szlovákia megfelelő anyagi erőkkel és szakemberekkel nem rendelkezik, 1941 májusában szlovák szakemberekből álló bizottság megy Berlinbe, hogy ott német szakkörökkel megbeszélje az iparosítás körüli teendőket, és segítséget (anyagi és szakmai segítséget) eszközöljön ki. Az egész fejlődésből megállapítható, hogy Szlovákia más lehetőségek híján egyre nagyobb mértékben vetette magát a fa exportálására. 1939-ben még 1.892.7á2 köbméter fát exportáltak, 1940-ben már 2,010.736 köbmétert. 396