Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XI. Új állam születik a medencében

âz utánnövések tesznek ki." A rablógazdálkodás tehát a há­borús esztendők megszokott jelensége. 1941 április 2-án ülést tartott a szlovák Erdő- és Fa­tanács, amelyen a Tanács elnöke, Zatko dr. mérnök, ismer­tette az erdő- és fagazdálkodás problémáit. Beszámolóját annak megállapításával kêzdte, hogy a szlovák fagazdálko­dás 1940-ben több mint kritikus helyzetben van. Az 1940-es esztendő próbára tette Szlovákia fagazdálkodását. Az év első felében a svéd és finn fa hagyománj-os konkurrenciája kikapcsolódott, de a második félévben már erősen érződött. Hollandia megszállásával befagyott Szlovákia sok követe­lése Hollandiával szemben, de ugyanakkor nagy felvevő­piac is veszett el, amely számára nagy tüzifakészleteket és speciális, hollandiai használatra szánt küldeményeket készí­tettek, amelyeket nem lehetett leszállítani, és elhelyezése máshol problematikussá vált. Ennek következtében Szlos'á­kia kénytelen volt helyettes piacok után nézni, de csak Olaszországgal tudott megegyezni, amely mindössze 15—25 millió szlovák koronát kitevő mennyiséget kötött le. A szlo­vák Erdő- és Fatanács sürgette a szlovák faipar indusztria­lizálását annál is inkább, mert ez jelentős munkástömegek elhelyezését is lehetővé teszi. Sürgette az erdősítést és az er­dészeti szakoktatás kifejlesztését. Ezen a téren ugyanis Szlovákia rendkívül hátra maradt. A „Slovenská Politika" 1941 május 20-án a túlvágások problémáját veti föl, és azt állítja, hogy a szlovákiai erdők­ben azért pusztítanak gyakran árvizek, mivel a vágásokat egyrészt tervszerűtlenül intézik, másrészt pedig túlméretezik. 1941-ben a szlovák erdőgazdálkodás indusztrializálása ké­pezi a legnagyobb problémát Szlovákiában. Mivel ennek el­indítására és végrehajtására Szlovákia megfelelő anyagi erőkkel és szakemberekkel nem rendelkezik, 1941 májusá­ban szlovák szakemberekből álló bizottság megy Berlinbe, hogy ott német szakkörökkel megbeszélje az iparosítás körüli teendőket, és segítséget (anyagi és szakmai segítséget) esz­közöljön ki. Az egész fejlődésből megállapítható, hogy Szlovákia más lehetőségek híján egyre nagyobb mértékben vetette magát a fa exportálására. 1939-ben még 1.892.7á2 köbméter fát exportáltak, 1940-ben már 2,010.736 köbmétert. 396

Next

/
Oldalképek
Tartalom