Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XI. Új állam születik a medencében

4. A szlovák faipar Rablógazdálkodás? A szlovák statisztika szerint az ország erdőterülete 1,440.353 hektárt tesz ki, amelynek nagyobbik felét az állam kezeli. Az erdők a szlovák állam területének 37%-át foglalják le. Az erdőterület 31.61 %-a tűlevelű, 48.44%-a lombos, és '20.95%-a vegyes. Ha az erőgazdálkodás normális ütemű, akkor az évi vágásoknak egyeznie kell az utánnövéssel. Ebből a viszonyból adódik a szlovákiai faipar alternatív problémája. Ha az évi vágások kisebbek, mint az utánnövés, akkor a fa elértéktelenedik az erdőkön, mert a benövés idején túlöregszik az erdő, és pudvásodásnak indul. Ha a vágások túllépték az utánnövés mértékét, akkor rablógazdálkodás folyik. Megsemmisül a faipar nagy alaptőkéje, az erdő. Nézzük meg, vájjon melyik utat választotta Szlovákia? Ez a kérdés nemcsak azért érdekes, mert Szlovákia alapiparáról van szó, hanem azért is, mert a szlovák szakemberek a cseh uralom szemére vetik, hogy rablógazdálkodást folytatott a szlovákiai erdőkben. A felvidéki erdők a cseh uralom alatt politikai tőkét jelentettek az egyes pártok számára. A politikai pártok szolgálatokért adták, vették, és osztogatták az erdőket. A tulajdonosok azután a nélkül termeltek, hogy megfelelő utánnövésekről gondoskodtak volna. Az összes állami erdők termékeit Csehszlovákiában egy Körner nevű cégnek adták el. A vállalat, melynek központi vásárlóirodája CSUPOD néven működött, valóságos rablógazdálkodást folytatott. A szlovákiai faipari érdekeltségek ugyan tiltakoztak ez ellen, de politikai nyomásra elhallgattatták őket. A cseh rablógazdálkodás méreteihez tudni kell, hogy az évi vágásokon 3,715.311 köbméter fát termeltek ki Szlovákiában. Nos, és mi a helyzet jelenleg? Alig lehet csodálatunkat kifejezni, mert Szlovákia még nagyobb rablógazdálkodást folytat, mint Csehszlovákia folytatott. Itt ugyanis annyi vágást szeretnének beállítani, 307