Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XI. Új állam születik a medencében

északi államokban és főleg Lengyelországban szerezte be fa­szükségletét. A Magyarországgal való kereskedelmi kapcso­latok tisztázatlansága szintén megnehezítette a szlovák fa értékesítését. Ezen a helyzeten némileg javított az Olaszor­szágba és Hollandiába irányuló szlovák fakivitel. A segédanyagok beszerzése körül fellépő nehézségek leginkább a bányaiparban éreztették kedvezőtlen hatásukat. A szlovák vasiparnak 1938-ban, 1939-ben és 1940-ben egyre fokozódó nehézségekkel kellett küzdenie a nyersanyaggal való ellátás tekintetében. Ezen a helyzeten csak egy egyez­mény segítene a cseh-morva protektorátussal, melynek ér­telmében a szlovák vasérc ellenében, amelyet a protektorá­tusba szállítanak kiolvasztásra, a szlovákiai vasfeldolgozó gyáraknak adják vissza a kitermelt nyersanyagot. De ez az egyezmény még 1941 első felében sem volt megkötve. A textilgyárakban a gyapjúszövetek előállítását a belföldi és külföldi eredetű gyapjú hiánya hátráltatja. 1941-ben a gyapjúban mutatkozó nyersanyaghiány kereken 77 száza­lék. Ez a szám világosan mutatja, hogy a szlovákiai textil­ipar mityen mértékben kénytelen csökkenteni kapacitását. A műselyem gyártásában termelési és értékesítési nehézsé­gek mutatkoznak. Ez a termelési ág termeivényeit 99 szá­zalék erejéig a cseh-morva protektorátusban értékesítette, a clearing-nehézségek azonban lehetetlenné teszik a kapcsolat fenntartását. A tégla- és cementgyártás rendkívüli módon érezte a termelési költségek és nyersanyagok százszázalékos drágulását. A cukorgyárak termelése segédanyagok és nyers­anyagok hiányában visszaesést rnuiat. Főleg szénben, zsá­kokban és a gyártáshoz szükséges vegyi anyagokban nehe­zen tudják beszerezni szükségleteiket. E mellett az európai piac 1941 első felében is még nagyon hűvösen érdeklődött a szlovák cukorügy iránt. A szeszgyárak is érzik a nyersanya­gok árának emelkedését. A kisiparban és kiskereskedelem­ben teljesen megszűnt a hiteligénylés, amely rendkívüli pangásra mutat. Ki kell emelni, hogy Szlovákia keleti részének ipara az általános háborús válságban még külön nehézségekkel küz­dött. Ezek közül a legfontosabb a szállítás nehézsége, a na­gyobb távolság miatt előálló tarifatöbblet a szállításoknál és a clearing. Amint a félhivatalos Slovák 1941 május 24-i 6záma jelenti, a kelet-szlovákiai iparosok ériekezletet tar­tottak, ahol e speciális nehézségek tekintetében különös bá­378

Next

/
Oldalképek
Tartalom