Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XI. Új állam születik a medencében

1. As ipari termelés problémái Szlovákiában A perem és a közép egymásrautaltsága Ha Csehszlovákia vagy Románia sorsát nézzük, hatalmas történelmi érvénnyel bizonyosodik be, hogy együttélő népek százados népi s gazdasági kapcsolatai ellen nem lehet büntetlenül vétkezni. Csehszlovákia és Románia a Kárpátok medencéjének külső oldaláról betört a századok fejlődésével és a Kárpátok koszorú jávai zárt medencébe, és hevenyészett új államok rendszerébe akarta szakítani annak egy-egy részét. Politikai szándék és velleitás szemben találta magát az élet évszázados hagyományaival. A politikai velleitás a hatalomra hivatkozott, s nem engedett. A százados kapcsolatok akkor engedhettek volna a politikai érdekeknek, ha azokat egyenértékű új kapcsolatokkal tudták volna helyettesíteni. Ekkor tudta meg a világ azt, amit például Gunda Béla fiatal magyar tudós, Deffontaones francia földrajzprofesszor s mások adatai alapján összegezve megállapít: ,.A Kárpátok belső lejtőin élő szlávok és oláhok a magyarsághoz a néprajzi kapcsolatok ezer szálával fűződnek. A völgyeken keresztül a Magyar Alföldre a legújabb időkig állandóan jönnek a nemzetiségek, s százados hagyományok alapján a népi gazdasági kapcsolatok számtalan érdekes mozzanata jön létre. Magyar gazda ad legelőt a román juhainak, átveszi a móc furulyáját, gabonáért cseréli el a tót gazdasági szerszámait, s amint a Kárpátok ma?as hegyi legelői a ruszinok és a románok gazdasági területei, a magyar gazda is felhajtja oda állatait, s rendszeresen felkeresi a moldvai, havasalföldi legelőket, s szlavóniai tölgyeseket." Amikor a kézműipar s a háziipar modern üzemi termeléssé alakul, akkor a javak cseréje készen kapja a régen kialakult forgalmi utakat, a gazdasági gravitáció képe nem változik, csak átalakul. Csak az volt a baj, hogy a magyar kormányzat túlnagy jóhiszeműséggel vette lelkére a medence belső törvényeit. Ipart a peremvidéken épített és támogatott, a helvett, hogy nagvobb erőt fordí'ott volna a medence védelmére. Míg a magyar kormány iparfejlesztési gondjaival foglalkozott, addig a Kárpátok gerinceinek túl372