Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
X.Magyarország a két háború között
Európa azon részeit, amelyeket a németek jelenleg megszállva tartanak. De előre meg lehetett volna mondani, hogy ha Németországnak nem is lett volna az az ideológiája, mint ami volt, akkor is közvetlen bekebelezések menthették volna meg. Gazdasági rendje belső feszítőereje diktálta fejlődésének ezt az útját. A bekebelezésekkel a rend tovább működött, és érvényessége hitelét megőrizte a német tudatban. Mindezt azért kellett megjegyeznünk, mert evvel új külhatalmi atmoszférába került az egész Dunavölgyévei a Közép-Duna medencéje is. 4. Tő\'e 9 Jcöslekedés, szervezett sëq Csak a teljesség kedvéért emlékezünk meg néhány jelenségről még. A Közép-Dunamedence szétdúlása nem hagyta érintetlenül a medencében képzett tőkét sem. Láttuk az előző korszakban, milyen erővel indul el a magyar tőke a Balkán meghódítására és feltárására. A változások a tőkét is visszaszorítják. A tőke azonban kitartó hódító, a legutoljára hagyja el az elveszett területeket. Amennyire az utódállamok nem támasztanak kénvszeii a távozásra, a tőke nem távozik, hanem politikai ha'árokon felül tartia kapcsolatait. Néha összetársul a hódító népek friss tőkeerejével. A kisebbségi életben többször megtörtént ez. részben kényszerből,, részben a tőke jól felfogott érdekei szerint. De az ipari leépítések mégis visszaszorították a magyar tőkét a csonka medenceországba. A tőke itt töretlen erővel vetette magát az ipari életbe, nagymérvű iparosodásunkból alaposan kivette részét. Helvét a Balkánon nyugati tőke és az ő védelmében kifejlődött friss balkáni és cseh tőke foglalta el. A csehek különös fürgeséggel használták ki a politikai kapcsolatokat. A cseh finánctőke majdnem minden alapításban benne volt, ami a két világháború között történt Romániában és Jugoszláviában. A Prágában megjelenő L'Europe Centrale, a cseh külügyminisztérium la^ia, az új alapításokat éppen olyan nagv diadallal közölte állandóan, mint Csehszlovákia politikai kapcsolatainak eseményeit a kisántánt államokkal. 368
