Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

Ausztria és Csehszlovákia, tehát a Dunavölgy északi medencéje, mely a középső medencéből is leszakított tetemes részeket, a medence közepén meghagyott és az agrárterületekre korlátozott Magyarország behozatalának a felét szolgáltatja. A kivitelnek a felénél valamivel kisebb részét veszi fel, 45.2 százalékát. Ha még Románia és Jugoszlávia részét is idevesszük, akkor az együttes eredmény így alakul: A négy ország együttesen felveszi a magyar kivitel 70.9 százalékát, és adja a magyar behozatal 63.5 százalékát. A politikai ellentétek nem tudják hát elnyomni a gazdasági kapcsolatokat. A politika csak később érezteti hatását ezeknek az államoknak a viszonyában, mert 1933-ban már a négy állam 44.1 százalék erejéig vesz részt a magyar behozatalban, és 43.1 százalékát veszi fel a magyar kivitelnek. Erre az időre lassan a politikai ellentéteknek megfelelően a medence leszakított részeit az államok más irányba vonják, a medence közepével kiépített kapcsolataikat "elsorvasztják. Csehszlovákia például erre az időre leépíti csaknem teljességgel a felvidéki gyárakat, amelyeket egykor Magyarország alapítóit, hogy a csehországi ipart felesleges versenytárstól szabadítsa meg. Hlinka András, a szlovákok vezetője 1932-ben a prágai parlamentből kiált a magyar ipari kormányzai iparosító poliiikája után, de ólom van a cseh fülekben. A Felvidékről óriási munkástömegek vándorolnak ki, s kerülnek az állandó munkanélküliség állapotába. A Felvidék a gyárak temetője lett Csehországban A Dunavöjgye két hatalom között Egy másik fontos tényről kell még itt megemlékeznünk. Az egész Dunavölgyében Németország képviselte a nyugati hataimakkal szembeforduló imperialista ellenerőt. Az utódállamok, amelyek leszakították a középső medence egy-egy darabját, a németellenes nyugati francia és angol erők képviseletében alakullak meg. De gazdasági tekintetben Németországgal építették ki a legsűrűbb kapcsolatokat. A politikai kapcsolatok és a gazdasági kapcsolatok tehát ellentétes irányban futottak. A rövidség kedvéért összefoglaló adatokat közlünk. A dunai államok közgazdaságát egységnek tüntetjük fel, és így közöljük külkereskedelmi adataikat a világ többi államaival. 364