Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

gazda mint termelő nem éri el, és mint fogyasztó nem élvezi. A mezőgazdaság szempontjából tehát az agrárollóindex sohasem tudja kimutatni a valódi értékarányt. Hogy az eltolódás nagy- és kiskereskedelmi áraknál milyen nagy, azt jellemzi az OMGE üzemstatisztikai Bizottságának legutóbbi kiadványa is, amely a legfontosabb üzemi anyagoknál s nagykereskedelmi és a majori árak közt 45 százalékot elérő különbséget talált. Egyes vasáruknál a különbözet a 100 százalékot is eléri". Az következik ebből a megállapításból, hogy az agrártermelés, illetőleg az agrártermelők kiszolgáltatottsága az iparral szemben sokkal naggobb, mint amit az agrárolló adatai feltüntetnek. Ez a kiszolgáltatottság a Mezőgazdasági Kamara által felállított helyzetvizsgálat alapján a kisüzemeknél sokkal nagyobb, mint a nagyüzemeknél. A nagyüzemek sokkal könnyebben tudják biztosítani a maguk számára a nagykereskedelmi árakat az értékesítésnél és a beszerzésnél egyaránt. A kisbirtokosok azonban kiskereskedelmi áron vesznek, s adnak el. Az agrárolló hát elsősorban a kisüzemek értékesítési és beszerzési viszonyaira vonatkoztatva állapítja meg az agrártermékek értékeinek átvándorlását az ipari termelők birtokába, elsősorban tehát a kistermelők gyarmati helyzetét tünteti fel az iparral szemben. E meggondolások után közöljük a további adatokat az agrárolló alakulásáról. A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal számításai alapján 1913-as alappal az indexek és az agrárolló így alakult a harmincas esztendők második felében: A mezőgazdaság és Iparcikkek . , ,,, állattenyésztés árai árai Agrarouo 1937 80 125 64.6 1938 jan. 82 119 68.9 jún. 88 117 75.2 dec. 83 118 70 3 1939 jan. 83 117 70.9 ifeb. 83 117 70.9 Az 1940-es esztendőre vonatkozó számításokat, melyek teljesebbek is az eddigieknél, minden hónapra bemutatjuk, 23 Jócslk Lnjoi; A Közip-Dunamedeacc közgazdasága. 353