Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

viszont egyenesen kétségbeejtő. Romániában az agrártermékek éríéke alulmaradt a háborúelőtíi színvonalon, ugyanakkor a termelési költségek közel százszázalékos, a létfenntartási cikkek több mint százheívenszázalékcs drágulást mutatnak. Jugoszlávia helyzete majdnem teljesen azonos Romániáéval. Az agrártermékek alig emelkedtek, a termelőköltségek közel százszázalékos, a létfenntartási költségek viszont százharmincötszázalékos drágulást mutatnak. A két állam agrárszerkezete hasonló, s ez a hasonlóság a háborúutáni áralakulásban is pontosan tükröződik. Megvizsgáljuk még a mezőgazdasági termékek vásárlóerejének alakulását a hat agrárállamban, mégpedig egyrészt a termelőeszközök költségeihez, másrészt pedig a létfenntartási cikkekhez viszonyítva. Az eladott mezőgazdasági termékek vásártôereje a mezőgazdasági termékek a termetééi községeihez viszonyítva létfenntartási cilckekhe

z viszonyítva Bulgária . . . . . 127*6 1222 Magyarország . . 955 67'4 Lengyelország . . 720 65-9 Románia . . . 435 30'4 Jugoszlávia . . . 89'4 472 Európai átlag . . 916 6S'4 Az alap itt is az utolsó békeév az első világháború előtt: 1913/14. Ebben a tekintetben is Bulgária áll a legjobban, a mezőgazdasági termékek árai elég magas emelkedést mutatnak mind a mezőgazdasági termékek termelő-költségeihez, mind pedig a létfenntartási cikkekhez viszonyítva, egyik vonatkozásban sem vesztette el Bulgáriában a mezőgazdasági termelés vásárlóképességét. Ellenben Magyarországon már mintegy 4'5 százalékot veszít vásárlóerejéből a mezőgazdaság a termelési költségekkel szemben, a létfenntartási cikkekkel kapcsolatban ez a veszteség még nagyobb. Lengyelország helyzete a miénknél is aggasztóbb voll, azonban Románia állott a legmélyebben ebben a tekintetben. Jugoszláviában a létfenntartási cikkekkel szemben mutatkozott nagyobb, katasztrofális csökkenés az agrártermékek vásárlóerejében. 350