Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

tevékenység úgy mutatja egymás állapotát, mintha tükrök lennének egymás számára. Ezért néhány pillantást kell vetnünk az egyik termelőtevékenységre a másik szempontjából, hogy a maradékország gazdasági helyzetéről alkotott képünk tisztább legyen. Mivel a két termelőtevékenység, az ipari és a mezőgazdasági, egymást kiegészítő tevékenységek, termeivényeik is egymás ellenében cserélődnek ki a piacokon. Ebből követelménykép adódik, hogy ez a csere egyforma értékeket forgasson az ipar és a mezőgazdaság között. Ha bekövetkezik, hogy az egyik tevékenység termeivényei értékükön elul kerülnek a másik birtokába, ekkor előáll, hogy a rosszabb feltételek mellett cserélő tevékenység értékei átvándorolnak a másik tevékenységet űzők birtokába. Szaknyelven azt mondják, hogy olló nyílott ki a két tevékenység termeivényeinek árai között. A legtöbbször ez az olló az agrártermeivények rovására nyílik, és agrárolló a neve. Előáll néha, hogy ipari olló keletkezik, vagyis hogy az iparban termelt értékek mennek át ellenszolgáltatás nélkül a mezőgazdák birtokába, vagyis hogy a mezőgazdaság kizsákmányolja az ipart. De ez az eset rendkívül ritkán következik be. Az ipar ugyanis sokkal jobb feltételekkel rendelkezik a cserénél a mezőgazdasággal szemben. Az ipari árak egységesebben alakulnak, és nincsenek kitéve területi ingadozásoknak. Evvel szemben az agrártermeivények esetében a terület rendkívüli módon befolyásolja az árak alakulását. A piac általában a mezőgazdaság esetében sokkal inkább feltételezett a hely által, mint az iparban. Ezenkívül az ipar sokkal szervezettebben áll szemben a mezőgazdasággal az értékesítésben. Mindezekből kifolyólag kialakulhat hát a cserében olyan egyenlőtlen viszony, hogy a mezőgazdaság állandóan értékeket enged át az iparosoknak. Valamiféle gyarmati viszonyba kerülhet minden ország mezőgazdasága saját iparával szemben is. Ez a közgazdasági alapja minden társadalmi megkésettségnek, illetőleg esettségnek, ami parasztság és polgárság, vagy munkásság és falu és város között van. Az agrárollóban tehát az jut kifejezésre, hogy az agrártermékek nem tudják kifejteni értékük szerint vásárlóképességüket az ipari termelvényekkel szemben. Az ipari ollóban ennek fordítottja áll elő: az iparcikkek képtelenek 348