Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

növekedésével volt párhuzamos. A kereskedelmi növények és a szálasíakarmányok termesztésére szánt területek változatlanok maradiak. E finomabb változásokat a területi gyarapodás éveiben már alig lehet megfigyelni: A szakembereket a nagy tételek érdeklik, azt vizsgálják, hogy az egyes művelési ágak hogyan nőttek meg a visszatért területekkel. Magyarország területe mívelési ágak szerint kat. hold 1938 1940 összes terület 16,031.844 27,848.916 Szántóföld 9,762.974 13,637.407 Kert és szőlő 574.210 788.135 Rét és legelő 2,804.938 5.741.402 Erdő ~ 1,922.458 6,134.426 Nádas és nem termő terület 1,017.264 1,547.546 Hogy agrártermelésünk legnagyobb problémája világosabban álljon előttünk, a termésátlagok fejlődésére nézve összefoglaló képet közölhetünk. Ezek az átlagok 1876-tól 1931-ig a következő módon fejlődtek: Búza Rozs Arp3 Zab Tengeri Burgonya Cukorrépa 1876—1880 4.74 4.10 5.04 3.89 6.32 21.18 96.61 1881—1885 6.33 5.60 6 19 4.88 7.70 36.79 109.35 1836—1890 6.88 6.65 5.71 4.58 7.04 31.77 98.17 1891—1895 7.36 6.21 6.78 5.95 8.81 36.09 102.35 1896—1900 6.54 6.04 6.98 6.37 8.41 46.09 120.72 1901—1905 6.95 6.47 7.07 6.33 7.11 44.75 118.14 1906—1910 6.91 6.53 7.19 6.28 9.93 45.84 131.58 1911—1915 7.13 6.62 7.84 6.76 9.87 47.98 141.87 1922—1931 7.50 6.20 7.— 6.70 8.90 37.70 116.60 A táblázat nem nyújt valami vigasztaló képet a termésátlagok fejlődéséről. A legtöbb termény már A0 évvel ezelőtt elérte a mai szinvonalat a holdunkinti termésátlagok tekintetében, s azóta a legnagyobb mértékben mozdulatlanság tapasztalható. A maradékországnak ez a legnagyobb problémája. Mert népessége állandóan emelkedett ebben az időben, a terméshozam viszont változatlan maradt, s evvel 346