Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

A gazdaságok területe A gazdaságok nagysága hektárokban százalékban Törpegazdaság 1,240.222 5.84 Kisgazdaság 9,861.699 46.50 Középgazdaság 3,259.308 15.37 Nagygazdaság 6,848.818 32.29 A kimutatás szerint a 100 holdon aluli törpebirtokok és kisbirtokok területe az összes terület 52.34 százalékát foglalja magában, a 100 holdon felüli nagybirtok pedig 47.66 százalékot. Az 1920-as földreform következtében megmozdítottak körülbelül egymillió holdat. Ez a következő mértékben befolyásolta, alakította át a magyar mezőgazdasági szerkezetet. Az 1935-ös statisztikai fölvétel szerint a következő volt a földbirtok megoszlása: A földbirtokok területe aránya szama ka{> holdakba

n százalékban Törpebirtokok 0—5 holdig 1,184.783 1,631.246 10.1 Kisparaszt-birtok 5—20 holdig 348.657 3,503.322 21.8 Nagyparaszt-birtok 20—100 holdig 88.90 3,208.462 20.0 Kisbirtok együtt 0—100 holdig 1,622.343 8,343.030 51.9 Középbirtok 100—1000 holdig 10.994 2,929.965 18.2 Nagybirtok 1000—3000 hóidig 768 1,250.599 7.8 Nagybirtok 3000 holdon felül 302 3,558.250 22.1 Nagybirtok együtt 1.070 4,808.940 29.9 Kenéz Béla kimutatása hektárokban történt, ez az 1935-ből vett kimutatás pedig holdakban. Ezért csak a területek hasonlíthatók össze, a hektárok és holdak aránya. A háború elölt a törpegazdaságok 5.84 százalékát birtokolták a földnek, a világháború után 10.1 százalékát. A 343