Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

MAGYARORSZÁG A KÉT HÁBORŰ KÖZÖTT. A Közép-Dunamedencéről leszakított részek vizsgálata után kellő figyelmet kell szentelnünk a medence közepének, a csonkaországnak is. Mi lett a sorsa a gazdasági fejlődésben? Hogyan fejlődött termelőtevékenysége az iparban, s hogyan találta meg helyét az újonnan szervezett világban? Hogyan tájékozódott az új Közép-Európában, amely most más külső erő, a nyugati ántánt és a középeurópai kisánlánt befolyása alá került? Ezek a kérdések állanak érdeklődésünk középpontjában. A legelején azokról a nem gazdasági, hanem inkább politikai vagy társadalmi hatásokról kell szólnunk, amelyek a gazdasági élet fejlődését meghatározták. Sokszor tapasztalni, hogy okok és okozatok összefüggése elveszik az ember szeme elől. Sokszor megesik, hogy két jelenség, amely ok-okozati összefüggésben van egymással, függetlenül jelenik meg az ember szemléletében Ilvesmiről van szó a maradékország egész gazdasági fejlődésében is a világháború után. A Közép-Dunamedence szétrombolása nagyon mélyre nyomta a magyar népet. A rombolás teljesen lezüllött, háborúban lezüllesztett gazdasági helyzetben érte. Az összeszorított országban nem leheteit nemzetnevelő és nemzetemelő látvány, ahogyan a déli és északi Dunnmedence népei nekiesnek a medenceország gazdasági birtokainak. Különösen a földreformok váltottak ki keserűséget. A medence szétrombolása mindenképen a legnagyobb élménye lett a magyarságnak — negatív értelemben — a háború után. Ez a rombolás olvan fáidalmakkal tömötté el, amelyekből máig sem tudott egészen kigyógyulni. Ennek a fájdalomnak nagy közgazdasági szerepe is lett a háború után. Annvira elöntötte a magvar tudatot, hogy minden olyan kérdés iránt roppant indulatokat váltott ki a magyarban, amelyet a friss nacionalizmusok a magyarság rovására oldottak meg a maguk javára, noha az ilyen kérdé324