Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IX. A medence szétszakított részei

akik bánni tudnak vele. Sokan el is adták azonnal az ajándékföldeket, s evvel a földosztással ellenkező irányzat indult meg: a földbirtoklás összpontosulása egyesek kezében. Hogy azután végleg össze ne ömöljék az egész telepítési és földosztási rendszer, törvényt kellett hozni a föld elidegeníthetetlenségéről. A balkáni tartományokból felhozott jobbágysorsú parasztokat a törvény erejével kellett ott tartani, ahová vitték őket, olyan körülményekben, amelyek nem feleltek meg termelő tudásuknak és társadalmi érzésviláguknak. Ipari termelés Az elcsatolt területek iparával kapcsolatban ugyancsak a románsághoz hasonló magatartást figyelhetünk meg Jugoszláviában is. Itt is arra törekszenek, hogy nacionalizálják a leszakított területek iparát. A magyar vállalatokra a legkülönbözőbb nyomást gyakorolták, hogy vállalatailcból bocsássák el a magyar alkalmazottakat, és szerbekkel cseréljék ki őket. Ugyanakkor mindent elkövettek, hogy az iparosodási kedvet a balkáni tartományokba csalják. A vajdasági ipart és kereskedelmet a többi országok iparával és kereskedelmével szemben négyszeres adóval sújtották. Branko Petrovics, az újvid'ki tőzsde főtitkára egyik jelentésében beismerte, hogy evvel arra akarják kényszeríteni a vajdasági ipart és kereskedelmet, hogy Belgrádba tegyék át székhelyüket. A szerbek ugyanezt a politikát folytatták a honátokkal szemben is. Az adópolitikájukat is úgy intézték, hogy a leszakított részeket dezindusztrializálja, a balkáni tartományok iparosítását pediy fokozza. A balkáni tartománvokban negyedannyi adót fizettek az ipari és kereskedelmi vállalatok, mint a Vajdaságban. Gazdasági és iparpolitika A jugoszláv kormány iparpolitikáját figyelve arra a meggyőződésre jutunk, hogy a szerbek az osztrákoktól tanulták el a módszereket, amelyekhez hozzáadták a török világra emlékeztető tekintetnélküliséget. Ebből a két elem517