Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IX. A medence szétszakított részei

tek kormányra, akik a nemzeti bank kizárólagos hatás körébe utalták az agrárreform jövedelmét, mert a nemzeti bank a liberálisok bankja volt. Hogy mit vettek el az erdélyi magyarságtól és mii juttatlak a románságnak vagy a magyar parasztságnak, azt nagyon nehéz megállapítani. Nem lehet azért, mert a románok sohasem adtak ki statisztikát erre nézve, a magyarság pedig mindezideig nem írta össze veszteségeit. Inkább csak egyes kirívó eseteket jegyzett fel a szakirodalom, amelyekből a földreform egész kivitelére nem, csak jellegére, minőségére következtethetünk. Így megállapítható az, hogy a legsúlyosabb kárt az egyházi és iskolai, valamint alapítványi birtokok szenvedték el. Az alapítványi föld kisajátítása az intézményeket érintette súlyosan, az intézményeken keresztül pedig az erdélyi magyarság kultúráját. Mikó Imre „Huszonkét év 1918—1940" című könyvében legjellemzőbbnek a marosszentimrei hunyadikori református templom esetét tartja, amit a hozzátartozó harminc holddal együtt azon a címen sajátították ki, hogy az egyházközség elnéptelenedett, és a görögkatolikus egyháznak adták. A balázsfalvi érsek azonban nem fogadta el a templomot. Nem létező román egyházközségek is kaptak földet. Ugyanakkor a nagyváradi, gyulafehérvári, temesvári és szatmári római katolikus püspökség 290.507 hold birtokából kisajátítottak 277 513 holdat. A Királyhágón-túli református egyház 62.148 holdjából 25.222 holdat, az unitárius egyház 17.916 holdjából 11.389 holdat, az evangélikus szuperintendencia 1041 holdjából 73 holdat veitek el. A római magyar egyházak egész birtokállagának 84.54%-át vették el. Súlyosan érintette az erdélyi földreform a közbirtokosság földjeit. A közbirtokosságok az ősi földközösség maradványai. A székelyföldön sok az erdő és a legelő, amely nem alkalmas az egyéni gazdálkodásra. A székely varmegyék lakosságának fő jövedelmi forrása az állattenyész tés és a fakitermelés. Sok székelynek egyedüli vagyona vagy jövedelme az a részesedés, amit a közbirtokosságtól kap. Amikor bevezették a telekkönyvi rendszert, azokat a legelőket vagy erdőket, amelyekből a községek közterheit fedezték, a község nevére írták, a többit pedig meghagyták a közbirtokosság tulajdonában. A román földreform ,310