Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
IX. A medence szétszakított részei
fogyasztott évente, de 1933-ban már csak 100 kg-t, Szîo» vákia és Kárpátalja népe épp a felét fogyasztotta annak, amit a morvántúli országok boldog népe. S ugyanez a helyzet az elhalálozás, a gyermekhalandóság és a betegségek esetében is. A nyavalyák szintén kelet-nyugat irányban szedték áldozataikat. A betegségek is a csehek javára részrehajlók, a Felvidék népét jobban tizedelték, mintha a természetfeletti hatalmak is a csehek érdekében dolgoztak volna. A betegségek statisztikája pontosan kifejezi az imperialista elnyomás mértékét és térképét. Még a végelgyengülés adatai is keleti irányban nőnek. Mindebből megállapítható, hogy az emberi tőke kallódott és pusztult az elszakított középdunamedencei területeken. Pontosan kifejezte, lereagálta a csehek imperialista kizsákmányolását és nyomását 2. E r dél y Mi lett Erdély sorsa, miután a Közép-Duna medencéjéből Romániához szakították? Románia egyike volt a békeszerződések által teremtett leglieterogénebb államoknak. Azok a területek, amelyekből az államot megalkották, öt kultúrfokon élő népességet és ötféle társadalmat, következésképen ötféle fejlettségi állapotban leledző gazdasági szerkezetet kapcsoltak egy politikai vezetés alá. A kongresszusi Románia, vagyis az ókirálvság, egyike volt a legfejletlenebb területeknek gazdasági és társadalmi tekintetben. S mégis e terület politikai tendenciái alá helyezték az összes többi részeket. A kongresszusi Romániában, hogy csak nagyiából érintsük társadalmi és gazdasági fejlődését, csak 1864-ben tettek kísérletet a jobbágyság felszabadítására. A kísérlet nem sikerült, és a jobbágyviszonyokat még inkább megerősítette. A parasztság minden tőkeerő híján újra önkéntesen visszahelyezte magát a jobbágyi kötelmekbe. Sabin dr. román író írja: ..Legalább is rosszhiszeműek azok, akik azt mondják, hogy Romániában nincsen proletáriátus, hisz a falusi lakosságnak legnagyobb része proletár, de nem olyan proletár, amilyent Nyugateurópában ismernek, hanem ötször 303