Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IX. A medence szétszakított részei

fogyasztott évente, de 1933-ban már csak 100 kg-t, Szîo» vákia és Kárpátalja népe épp a felét fogyasztotta annak, amit a morvántúli országok boldog népe. S ugyanez a hely­zet az elhalálozás, a gyermekhalandóság és a betegségek esetében is. A nyavalyák szintén kelet-nyugat irányban szedték áldozataikat. A betegségek is a csehek javára részrehajlók, a Felvidék népét jobban tizedelték, mintha a természetfeletti hatalmak is a csehek érdekében dolgoz­tak volna. A betegségek statisztikája pontosan kifejezi az imperialista elnyomás mértékét és térképét. Még a végel­gyengülés adatai is keleti irányban nőnek. Mindebből megállapítható, hogy az emberi tőke kal­lódott és pusztult az elszakított középdunamedencei terü­leteken. Pontosan kifejezte, lereagálta a csehek imperialista kizsákmányolását és nyomását 2. E r dél y Mi lett Erdély sorsa, miután a Közép-Duna medencéjé­ből Romániához szakították? Románia egyike volt a békeszerződések által teremtett leglieterogénebb államoknak. Azok a területek, amelyekből az államot megalkották, öt kultúrfokon élő népességet és ötféle társadalmat, következésképen ötféle fejlettségi álla­potban leledző gazdasági szerkezetet kapcsoltak egy poli­tikai vezetés alá. A kongresszusi Románia, vagyis az ó­királvság, egyike volt a legfejletlenebb területeknek gaz­dasági és társadalmi tekintetben. S mégis e terület politikai tendenciái alá helyezték az összes többi részeket. A kon­gresszusi Romániában, hogy csak nagyiából érintsük társa­dalmi és gazdasági fejlődését, csak 1864-ben tettek kísér­letet a jobbágyság felszabadítására. A kísérlet nem sikerült, és a jobbágyviszonyokat még inkább megerősítette. A pa­rasztság minden tőkeerő híján újra önkéntesen visszahe­lyezte magát a jobbágyi kötelmekbe. Sabin dr. román író írja: ..Legalább is rosszhiszeműek azok, akik azt mondják, hogy Romániában nincsen proletáriátus, hisz a falusi la­kosságnak legnagyobb része proletár, de nem olyan prole­tár, amilyent Nyugateurópában ismernek, hanem ötször 303

Next

/
Oldalképek
Tartalom