Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

III. A keleti és nyugati imperializmus ütközőpontjában

Ebben a fejezetben azonban csak a Közép-Dunamedence egységének szétesése érdekel bennünket. Nagy Lajos vagy Mátyás korára visszaemlékezve idézzük fel, hogy milyen politikai erőt sugárzott szét a medence egész Európába. Ebben a szomorú korban már az európai hatalmi tényezők tördelik szét a medencét területileg, és pusztítják gazdaságilag, társadalmilag • és emberileg. Az előző oldalon közlünk egy térképet Thököly szabadságharcának idejéből, amikor a Közép-Duna medencéje — a szétesettség mélypontján — nem kevesebb, mint hat érdekcsoport szerint hat részre bomlott széjjel. A nyugati imperializmusnak viszonylag kevés terület jutott. Csak az osztrák örökös tartományokkal közvetlenül szomszédos területeket tudta hatalmában tartani. Ezeken a területeken hozzá szítottak a magyar földbirtokosok. Kihez szíthattak volna? Közel volt a Habsburg-hatalom. A lengyelek az elzálogosított szepességi területeket tartották birtokukban. Északon Thököly Imre fejedelemsége próbálta fenntartani a magyar öncélúság folytonosságát a török hatalomra támaszkodva a nyugati hatalommal szemben. A nyugati imperializmus és a keleti imperializmus között terült el a töröknek, de a nyugati hatalomnak is adózó magyarság senkiföldje. Keleten az erdélyi fejedelemség tengődött két ellen között ide-oda csapódva, kapaszkodva. A medence-ország politikai egysége tehát végzetesen széttört, felbomlott. Ez a bomlás azonban nem tudta megsemmisíteni a medence egyes tájainak földrajzi egymásrautaltságát és a földrajzi egységnek a tényét. A politikai szétszakadozottság tehát nem idézett fel végleges szétszakadozottságot is. A medence egységét továbbra is erőteljesen őrizte s hirdette a Mohácsig terjedő egységes politikai mult, amikor a politikai erő hatalmasan kitöltötte a medencét, őrizte továbbá a medence hegyrajzi és vízrajzi szerkezete. Prinz Gyula írja a „Magyar föld, magyar faj" című munka első kötetében: ,,De nemcsak a magyar föld lakói éltek mindig abban a tudatban, hogy ez az ország természettől adott tájegység földrajzi értelemben is, igazi ország, nem pedig hatalmi úton keletkezett birodalom. A világ összes népei úgy tudják, legalább a X. század óta, hogy Hungária a nagy Dunavölgy középső szakaszát elfoglaló ország, s ezen semmit sem változtatott az, hogy több mint háromszáz éven keresztül, a török és habsburgi birodalmak har30