Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

A Közép-Duna medencéjét rettenetesen széttördelték, feldarabolták, megszüntették gazdasági, társadalmi, népi egyéniségét, amely felé annyi keserves kísérletet tett azó!a, hogy körülötte összebonyolult a nagyhatalmi erőtér, tehát Mátyás uralkodása óta. Az északi és déli Dunamedence szempontjából úgy foghatjuk fel a politikai változásokat, hogy a két Dunamedence betört a középső medencébe, s a nagyhatalmi viszony szerint széttörte, magához ragadta annak lényeges részeit. Az északi medencéből a csehek törlek be a középső medencébe. A csehek az északi Dunavölgy egy mellékmedencéjében éltek, az úgynevezett cseh-medencében. A cseh-medence csak csehországi részében volt földrajzilag egységes. Ez a medence, a csehországi rész, 52.064 négyzetkilométert tett ki, lakosságának száma 6,600.000 volt. A medence zártsága hasonlított a Közép-Dunamedence zártságához, s ebből küvelkezik, hogy itt a csehek államalakulási kísérlete már akkor megkezdődik, amikor a magyarok megalkotják álla2SÖ