Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

VIII. ISMÉT NAGYHATALMAK ÜTKÖZŐPONTJÁBAN A nagyhatalmi eiőiér átalakulása Az események összefüggésében érvényrejutó történelmi logika alapján állítani lehet, hogy a Közép-Duna medencéjét a magyar szabadságharc ellen keletről felvonuló orosz és nyugatról felvonuló osztrák katonai hatalom kényszerítette arra, hogy tizenhét évvel később elfogadja a kiegyezést Ausztriával Ez az együttes keleti és nyugati akció helyezte hát a Közép-Duna medencéjét az osztrák-német uralom alá. A szabadságharc leverésétől egészen a XX. század első évtizedéig a Közép-Dunamedence tehát az osztrák egveduralom .súlya alatt feküdt. Ebben a helyzetben nőtt is, mint a pálma a súly alatt, de pusztult is. Sok tekintetben pedig nem fejlődhetett úgy, amint azt szükségletei megkívánták volna. A XIX. század végén és a XX. század elején azonban átalakul a Duna völgyének, vagy Közép-Európának nagyhatalmi erőtere, az a hatalmi atmoszféra, amelyben Ausztrián keresztül a Közép-Duna medencéje is külpolitikai I2tét kapta. Keletről Oroszország jelent meg a Duna völgyében, de már nem Ausztria szövetségeseként, hanem hatalmi riválisaként maga köré szervezve a Balkán délszláv népeit. Északról Németország tör hatalmi igénnyel kelet felé Ausztrián és a~ Közép-Duna medencéjén keresztül. Nyersanyagszerzés hajtja, s mikor a világháború következtében elveszti nyugati és tengerentúli piacait, felveti az Északitengertől egészen a Földközi-tengerig terjedő Közép-Európa megszervezésének tervét. Vannak rá bizonyítékok, hogy a németek fejében megfordult a Közép-Dunamedence felosztásának terve is. Otto Tannenberg 1911-ben veti fel ezt egy röpiratában, Magyarországot porosz megszállás alá akarta helyezni. Csak amikor szükségessé vált a monarchia • s Közép-Duna medencéjének gazdasági és katonai támoga268