Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával
de 1908-tól kezdve egészen 1913-ig újra jelentékeny behozatali többlet jelentékeny passzivitást idéz fel. Mindebből megállapítható, hogy a Közép-Dunamedence iparosodó és kapitalizálódó korszakában jelentékenyen emelte kivitelét és behozatalát, de a behozott áruk mennyisége majdnem mindig nagyobb volt, mint a külföldre szállított áruké. A Közép-Dunamedence közgazdasága tehát nagyobbára passzív viszonyban volt a külföldi országokkal, ami gyarmati helyzetét emeli ki. S ha a további vizsgálatokból kitűnik, hogy a passzivitás Ausztriával szemben állott fenn elsősorban, a Közép-Dunamedence gyarmati kiszolgáltatottsága mindenképen bizonyítottnak látszik. Az egyes országokban való külkereskedelmi viszonyt ugyancsak grafikusan vizsgálják meg a „Magyarország gazdasági térképekben" című munka szerzői 1913-ban és a következő eredményekre jutnak: A kockák és oszlopok összevetéséből állapítható meg, valamint a melléjük írt számokból, az egyes országokba irányuló kivitel és az onnan jövő behozatal milyen viszonyban volt egymással. Ugyanakkor kitűnik az egyes országokba irányuló kivitel és az onnan jövő behozatal mértéke is. Ezek szerint a legnagyobb külkereskedelmi forgalmat Ausztriával bonyolítottuk le, és ez a forgalom — passzív volt! Ausztria irányában tehát az eladósodás állapotában volt a Közép-Dunamedence közgazdasága. Ugyanilyen paszszivilás mutatkozott Németországgal szemben is. Az Egyesült Államokból is többet hozott be a medenceország, mint amennyit oda kivitt. Nagybritanniával kapcsolatban aktivitást mulatnak az adatok. Romániával szemben enyhe paszszivitás érezhető. Olaszország és Bosznia-Hercegovina viszonyában aktivitás észlelhető. Franciaország felé ismét passzivitás mutatkozik. Argentínából csak behozatalt eszközölt a medenceország, semmit se vitt ki oda. Svájc, Szerbia és Oroszország felé enyhe aktivitást mutat az 1913-as kereskedelmi mérleg. Hollandia, Brazília és Belgium felé semmi kivitelt sem tüntet fel. A Németalfölddel lebonyolított külkereskedelem egyensúlyban van, Törökország és Egyiptom felé aktív a mérleg. Bulgáriából semmi behozatal sem történt, csak kivitelt állapítanak meg az adatok. Az egyes áruk részvételére nézve a kivitelben és a behozatalban a következőket lehet megállapítani 1913-ban, ami általánosan jellemző. Csak kivitelben szerepeltek — a 261
