Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

saságnak, még pedig a „Királymalom, Hedrich és Strauss R. T." nevű vállalat. A hajózás terén az „Adria Magyar Királyi Tengerhajózási R. T." ad alkalmat a banknak tevékenységre Fiúméban. 1383-ban kapcsolatot létesít a bank a „RimamurányiSalgótarjáni Vasmű R.T.-vel". Amikor a Rimamurányi 1900-ban megszerzi a gróf Andrássy-féle sajóvölgyi bánvabirtokot és a HernádvöWi Magyar Vasipar R. T., valamint az Unió Vas- és Bádoggyár R. T. részvénytöbbségét, akkor a Kereskedelmi Bank a bécsi Wiener Bankverein-nel kapcsolódik be a Rimamurányihoz. 1906-ban megszerzi a Kálnai Bánya- és Kohótársulat részvényeit. Ugvanilyen kapcsolatok fűzik a bankot a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T.-hoz is, amely a maga részéről hatalmas bányaszervezetet épített ki, 1894-ben megszerzi a Zsil-völgyi telepeket, hozzája tartozik az Esztergom-szászvári Kőszénbánva R. T. részvénytöbbsége és a Nvugatmagyarországi Kőszénbánya R. T. részvényeinek a többsége is. A Kereskede'mi Bank ott áll az Egvesült Izzólámpa és Villamossági R. T. bölcsőjénél. Ez a vállalat egy bécsi cégnek a fiókja volt, harminc munkással kezdte meg üzemet, távbeszélő készülékek gyártásával foglalkozott. A bank 1896bnn 1.^00.000 korona tőkével részvénytársasággá alakítja, más hasonló társaságokkal egyesíti, kapcsolatokba hozza amerikai és német gyárakkal, és a század eleién már anvnvira kifejleszti, hogy egyik ágát különválasztja Egyesült Villamossági és Gépgyár R. T. néven, ez a vállalat erősáramú gépek és erőátviteli berendezések gyártására rendezkedik be. Kapcsolatba kerül az A.-G. Brown Boveri und Co. svájci céggel. Az építőanvaggvártás terén több tönkrement vállalat összefogásából 1903-ban létrehozza a bank az Egvesült Tégla- és Cementgyár R. T.-t. A vállalat lábatlani cementgyára második helyen állott az ország cementtermelésében, számtalan téglagyárral rendelkezett. Ugyanakkor a Pesti Kereskedelmi Bank számtalan fiókintézetet létesített szerte az egész országban. Az eddigiekben csak a világháború előtti naev hódításokra és alapításokra soroltunk fel néhány példát. A bank a világháborúban és főleg utána még hatalmasabban kiénítette szervezetét, de ez már a következő korszakra tartozik. 17 JócsiK Lajos: A Közés Dunamedence közgazdasága 257