Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

fejlődés a Közép-Duna medencéje ellen fordul e balkáni népek részéről. A Dunamedence fejlődésének és történetének egyik legtragikusabb ellentmondásával állunk itt szemben. A magyar tőkeerő fejleszti e népek gazdasági és társadalmi életét, a fejlődés következtében támasztott politikai tendenciák azonban mégis ellene fordulnak. Vájjon miért? A felelet során a kieg3

rezés rendszeréhez jutunk el. Közép-Duna medencéjének, vag vis Magyarországnak nem volt önálló külpoliiikai vezetése. A külpolitikát Ausztria irányította, és ő irányította — miként ez Bosznia és Hercegovina esetében világosan látszik — a hangulatot is a magyarság ellen. A mag3'arság azonban külpolitikailag nem tudott befolyni a viszonyokba, mivel a külpolitikát Bécsből irányították. Így a magyarság nem tudta külpolitikai érdekeinek alárendelni azt a gazdasági hatást, amelyet a magyar finánctöke gyakorolt a balkáni államok közgazdaságára. És fordítva. Nem tudta gazdasági támogatásával befolyásolni a külpolitikai viszonyt a balkáni népek felé. Mindemellett a bécsi politika szívesen tette felelőssé a magyarokat mindazért, ami a dualista monarchiában a többi népek számára nem volt kedvező. A gyűlöletet már egy évszázada első helyen tartotta Bécs kormányzási arzenáljában. Amikor azután a világháború előtt, de főleg a világháború alatt a csehek, románok és szerbek behozták a Duna völgyébe a nyugati nagyhatalmi érdekeket az osztrák-német érdekekkel szemben, a déli Duna medencéjében élő népek nyíltan a magyarság ellen fordultak, és nacionalista vágyaikat, valamint területi igényeiket a Közép-Dunamedence szétbontásával vélték kielégíthetni. Trianonban hullott vissza tulajdonképen a Közép-Duna medencéjére szörnyű negatívumok formájában mindaz, amit a magyar finánctőke elindított a balkáni népek fejlődésében. A nagykapitalista formákban már nemcsak hogy kicsúszott a magyarság kezéből a Közép-Dunamedence öncélú gazdasági megszervezésének lehetősége, hanem ezek a nagykapitalista formák közvetve és közvetlenül hozzájárultak a medence szerkezeti széttöréséhez is. A világháború előtt a magyar finánctőke a nyugati tőke számára is pacifikálta, és hozzáférhetővé tette a balkáni országokat. Mintegy pionírja volt a nyugati tőkének. A vállalatokba, amelyeket alapított, a pionír hűségével hozta be a nvugati nagy bankokat és pénzintézeteket. Amikor a világ254