Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

torsága volt ezt megtenni, addig roppant összegeket raboltak el a nagyobhára osztrák pénzintézetekhez tartozó vasútépítési vállalatok. Hogy mennyit, arra az állami költségvetés hiányaiból lehet következtetni, s ezeket éppen a kamatbiztosítási terhek okozták. 18ö8-tól 1879-ig közel félmilliárdra rúgott az állami költségvetés deficitje. A vasútépítők részén mutatkozó vasútláz akkora volt, hogy a vasutakat teljesen rendszertelenül és tervszerűtlenül voniák. Nem az volt az elsődleges szempont, hogy a megépített új pálya a Közép-Dunamedence gazdasági kibontakozását szolgálja, hanem az, hogy az állammal minél nagyobb kamatbiztosítási terheket vállaltassanak el. Vargha Gyula, e borzalmas korszak egyik legjobb ismerője írta: „Vasúthálózatunk az akkori viszonyokhoz képest így is tekintélyesnek mondható; hogy közgazdasági érdekeinket mégsem szolgálta eiéggé, annak okát nemcsak hálózatunk rendszertelenségének, hanem az abszolút korszakból fennmaradt nagy vasúitársulatok, az osztrák államvaspálya és a déli vasút ellenséges forgalmi politikájának róhatjuk fel. Ezek a nagy pénzhatalmak által támogatott vállalatok államot képeztek az államban. Különösen érthető ez a nagy pénzügyi válság (1873) után, midőn a hatalmas pénzkirá'yok szinte packáztak a meggyengült, súlyát vesztett magyar állammal. Csak később, a nagy eréllyel és ügyességgel keresztülvitt államosítás törte meg ellenállásukat." Amíg azonban Baross Gábor az államosítást végre nem hajtotta, szívták a medenceország pénzerejét az osztrák eredetű vasútépítő és kezelő vállalatok. Egyre nagyon vigyáztak, mégpedig arra, hogy osztrák gazdasági érdekeket ne érintsen a vasútépítés Magyarországon. Különösen a déli Dunamedence irányában gátolták a vasútfejlesztést. Az Alduna vidékét hosszú ideig csak Lembergen keresztül lehetett megközelíteni. Ismét a Rothschildok. A űnsútláz, miként Halla és Dobrovics állítják, lennngyobbrészt a Rothschildok javára fiadzta a magyar állam millióit. Minden vasúttársaságban ott voltak ők személyesen, vagy megbízottaikkal. „Bárhol érintjük a vasutakat, sehol sem hiányoznak a Rothschildok; éppúgy, mint a 232