Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

világítja ezt a különbséget. Ha a műtrágya használatát hasonlítjuk össze, akkor arra jutunk, hogy Belgium 18.0 kilogramm foszfort, 1.59 kálit és 72.90 kilogramm meszet használt hektáronkint, Németország 9.1, 3.06 és 13.31 kilogrammot, nitrogént Belgium 11.37, Németország 1.96 kilogrammot, addig ezek az adatok a Monarchiában, tehát Ausztriában és Magyarországon együttesen a következők voltak: 1.8, 0.06, 0 11 és 0.02. A műtrágya használata tehát a medence mezőgazdaságában még nagyon sok követelményt mutat a XIX. század vége felé. Milyen állapotban volt a mezőgazdaság gépesítése a XIX. század végén? Ez is egyoldalró! való megvilágítása a termelés belterjesítésének. Ebben a tekintetben vigasztaló és ki nem elégítő adatokat lehet váltakozva felsorolni. Az agrártermelés technikai hátramaradását avval szokták bizonyítani. hogy a század végén még mindig 1,183.830 egyes fagerendelyű eke volt a mezőgazdaságban és a vasgerendelyű ekék száma 177.479 volt. A nagybirtokon már csak 4.34 százalékát használták a fagerendelyű ekéknek, míg a vasgerendelyű ekéknek 23.56 százalékát. Vigasztaló azonban, hogy 9816 gőzgép volt már a mezőgazdaságban, 9509 cséplőszekrény, 179 gőzeke, 391 más gőzgép, szélmótor 385, villamosmótor 45, olajmótor 85, benzinmótor 13 és vízimólor 245. A vetőgépek száma 45.943 volt. Marokrakó aratógép volt 2247, kévekötő aratógép 794, kaszálógép 1923, arató és kaszáló 4964, lófogatű gereblye 26.554. A gépek használatában természetszerűleg a nagybirtok vezetett, de például a kisebb gépek tekintetében, mint amilyen a sorvetőgép, a kis parasztbiríok is erőteljesen mutatja a technizálódás igényét. A környező délkeleti agrárállamokkal való összehasonlításban a medence agrártermelése vezetett a gépesítés terén. Mezőgazdaságunk szerkezeti vizsgálata nem lehet teljes, ha nem emlékezünk meg a korlátolt forgalmú birtokokról, tehát azokról az agrárterületekről, amelyek jogi és birtoklási viszonyuknál fogva a kapitalista termelőmódba nehezebben illeszkedtek bele, nem lehetett mobilizálni őket, a hitelt nehezen vehették igénybe éppen kötött forgalmuknál fogva s nehezen terjedt ki rájuk az egyéni tulajdonszerzés.