Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

II. A polgárosodás küszöbén

tenyésztésével. Az ipar és kereskedelem pedig már olyan erősségnek tudta a medencét s a magyar államot, hogy belőle már az európai piacok felé áramlott egyre nagyobb erővel és modern igényekkel. S ami a legérdekesebb közgazdasági jelenség: a magyar földön képzett tőke európai őzerephez és jelentőséghez kezd jutni. A magyar bányászat haszna az idegen tőkések és iparosok kezén kifolyik a medencéből, s másutt jut szerephez. Szimbolikusan szólva, abban a hatalmas összegben, amellyel a Fuggerek V. Károly megválasztását támogatták, jelentékeny mennyiségű lehetett az a haszon, amelyet a felvidéki bányák és bányászok hajtottak a Fuggereknek. A magyar közgazdaságnak ez az itt képzett tőkét idegenbe juttató tulajdonsága azóta letörölhetetlen anyajegye lett. S mivel evvel egyenes arányban fejlődött ki gyarmati kiszolgáltatottságunk is, megállapítható, hogy a korai kapitalizmus örvendetes kifejlődésében már ott kísérteit az eredmények ellentéte is: a magyar közgazdasági erőfeszítések kiszolgáltatottsága. Vele együtt pedig az egész medenceország kiszolgáltatottsága. Az emberi tőke îejïodése a medencében Két jelenségről szólottunk eddig. Először azt vizsgáltuk meg, hogy milyen volt a magyar politikai hatalom kiterjedése, vagyis hogy mennyire tudta a magyar állam hatalmával a medencét kitölteni. Arra jutottunk, hogy nemcsak a medencét töltötte ki, hanem a magyar politikai erő túlcsordult a medence határain, és a Duna szomszédos katlanaiba is behatolt, sőt a Kárpátokon túlra is átcsapott Nagy Lajos alatt. A politikai erő és a medence egymáshoz való viszonya tehát túlon-túl kielégítő eredményeket mutat. Mátyás az utolsó magyar király, aki még őrizni képes ezeket az eredményeket. A politikai hatalom kiterjedése után megvizsgáltuk a gazdasági erő kiterjedését és a medence kereteihez való viszonyát. Itt arra jutottunk, hogy a gazdasági erő is kitölti a medencét, sőt — éppen úgy, mint a politikai erő — túlterjed a medence határain s belekapcsolódik Európa gazdasági tevékenységébe. . Ezek után egy harmadik, nemkevésbbé fonlos viszonyt kell megvizsgálnunk, mégpedig a magyar demográfiai erő 2«