Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

Tizenhét esztendő fejlődését mutatják a fenti számok. Ezen idő alatt a szén termelése félmillió métermázsáról közel hét és félmillió métermázsára emelkedett. Több mint ezerhatszázszázalékos emelkedés ez a tizenhét év alatt, ami szédületesnek is mondható. A Közép-Dunamedence tehát hatalmas erővel fogta be fejlődésébe a gőzt és lóerőt. Kifogta szekere elől az ökröket, a lassú járású keletiséget és a gyors nyugati lendületet fogta be eléje. Az osztrák gyarmatosítás hiába akarta a Közép-Dunamedencét keletiességében és paraszti esettségében elmarasztalni, modern ipari létformát követelt, és alakított is magának mindenen keresztül. A szén mellett van néhány adatunk a vas és réz fejlődésére is. Nyersvas métermázsában Réz métermázsában 1861 854.000 20.175 1865 1,014.000 22.441 1866 1,067.000 21.718 A nyersvas termelésében is növekedés látható, s ez is örvendetes jele a medence iparosodásának. A termelőeszközök gyártására enged következtetni, ennek emelkedésére s ez egyre határozottabb technizálódási igényre mutat. A réz termelésében, emelkedése után. visszaesést mutatnak az adatok. Pénz- és adóügy. Tőkeképződés Ausztriát pénzügyi téren csőd felé sodorták háborús kiadásai. Az állami költségvetés folyton növekvő deficitet mutatott, s e mellett az állam adósságait is folytonosan és katasztrófálisan növekedtek. 1855-ben a deficit 139 millió forintra rúgott, s az államadósság a magyar szabadságharc alatt 1200 millió volt, de 1858-ban már elérte a 2292 milliót. Ennek a roppant összegnek a kamatterhe nem volt kevesebb, mint 101 millió. Ez a helyzet kapatta Ausztriát a közönséges rablás módszereire, a magyar nemzeti bank érckészletének elrablására és arra, hogy a magyar bank által törvényesen kibocsátott papírpénzt és bankjegyet nem váltotta be, ami által 60 millió forintnyi veszteség érte a magyar közgazdasági életet.