Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

szervez a Duna és más folyók szabályozására, és kedvezményeket biztosít a csatornázási vállalatoknak, és állami kedvezményt ad a Bécsből Triesztig vonuló vasút hazánkra eső részére. A rendszeres hajóösszeköttetés Bécs és Budapest között 1831-ben indul meg. A Dunahajózás akkor lendül, amikor Széchenyi veszi gondozása alá, itt nincsen ellenfele, nem kell senkitől sem tartania, és nagyszerű munkát végez. 1830-ban leutazott az Aldunáig, s ekkor ért meg terve a Vaskapu szabályozására. Nagyszerűen sikerül a munka, és 1844-ben az „Argó" nevű hajó már lemegy egészen Galr.cig. Nagy tervet nyújt be a kormánynak a dunai hajózás kifejlesztésére, sőt a Dunán keresztül a tengerhajózást is fejleszteni kívánja. Metternich látszatra lelkesedik terveiért, de azért az osztrák Lloyd-társaságot favorizálják az 1829ben alakult Első Dunagőzhajózási Társasággal szemben. A Duna után következik a Tisza hajózás alá vétele, sőt a Dráváé is. A Dunagőzhajózási Társaság szépen fejlődik, és egyre több hajóval, egyre nagyobb forgalmat bonyolít le. Széchenyi hozzáfog a Lánchíd terveihez, s ez is sikerül. Társadalmi jelentősége az, hogy elfogadják vele kapcsolatban a kisajátítás kötelező voltát és a nemesek megadóztatását. Ebben a két kérdésben az egész nemesi reakcióval kellett megverekednie. A víziutak után egy körülmény rátereli a vasútépítésre is a medenceország figyelmét. A század harmadik tizedében Bécs vasutat tervez, amely Galíciát összekötné az örökös tartományokkal. Ennek a medenceországra vonatkozó veszélye az, hogy Galícia nyersterményei sokkal olcsóbban találhatnak az osztrák piacokra, mint a Közép-Dunamedence termékei. Erre nálunk is megindul a vasútépítés propagandája. A leghathatósabb propagálást Kossuth fejtette ki, aki nagyszerű érzékkel átlátta a vasút jelentőségét a nemzeti függetlenség szempontjából. De amint érdeklődni kezd a vasútépítés iránt, megint összeütközik Széchenyivel. Kossuth jó érzékkel elsősorban azt propagálja, hogy a Közép-Dunamedencét a déli Dunavölggyel kapcsolják össze a vukovár—fiumei vonal megépítésével, itt a magvarságnak szerepe lehet a déli Dunavölgy népeivel. Széchenyi viszont elsősorban az Ausztriával való összekötődést hangsúlyozza. Akarja ezt az ellenzék is, de elsősorban a Duna balpartján kívánja a vasutat kiépíteni. A kormány erre fel148