Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

Vámpolitika és kereskedelem, Amíg az osztrák örökös tartományok ipara a fejlődés állapotában volt, addig az osztrák kormányzat nagyon vigyázott arra, hogy az idegen ipari termékeket az osztrák piacoktól távol tartsa. Ausztriát úgy bástyázták körül vámokkal, hogy abból az osztrák ipar erősödjék. Bécsben azt mondták, hogy vámokkal nevelik az ipart. Amikor azonban az ipar már elérte azt a fejlettségi fokot, hogy a külföldi piacokra kellett segíteni, Ausztria a védővámos politikát szabadkereskedelmi politikával cserélte fel, mert most már ez volt az osztrák kapitalizmus érdeke. A Közép-Dunamedence szempontjóból ez a politika negatívumokban jelentkezett. Addig szorították kifelé a medenceország áruit az osztrák piacokról, amíg a magyar ipar elsenyvedt, és az osztrák örökös tartományok ipara döntő fölénybe jutott a magyar iparral szemben. Ausztria szerette volna, ha a magyarok következetesek maradnak vámpolitikai álláspontjukhoz. Ugyanis a magyar országgyűlések folyton követelték a szabadkereskedelem behozatalŕt a medeneeorszáq és Ausztria között, hogy a magyar termeivények is elhelyezkedjenek az osztrák piacokon, vagy azon átmenve, eljussanak európai piacokra. Mikor Ausztria szabadkereskedő lett, a magyarság nagyszerű érzékkel vette észre, hogy most a maayarsáq fegyverével akarja folytatni ellene azt, amit azelőtt védővámokkal folytatott. A Közép-Dunamedence pinçait elárasztaná termékeivel, s a zsenge magyar iparosodás tönkremenne. A magyarság változtatott hát vámpolitikai maaafartnsán. és most ő védekezett Ausztria fegyvereivel. Az a meggondolás vezette a magvarságot, hogy megerősítse saját gazdasági helyzetének tőkekészségét. Viszonvlag nagy tételekről volt szó ebben a vámpolitikai harcban. Fényesnél tanulságos adatokat találunk arra, hogy mennyi árut hoztunk he Ausztriából, holott sok mindent másunk is előállíthattunk volna. így, voltnk nekünk is gvolcsgváraink, de ugyanakkor évente 5.600 000 ezüst forintért vásároltunk gvolesot Csehországtól. Voltak gváraink, amelvek gvapotkelméket készítettek. Ezek közül leghíresebb volt a vasvári és mosoni üzem. De ugyanakkor 2,100.009 forintért vásároltunk Ausztriától gvanotszövetet. Voltak posztógyáraink is. melyok ffvapmt dolgoztak fel. A leghíresebb gyárak Gácson és Pápán működtek. A pápai gyár az akkor leg10 Jócsik Lajos: A Kôzép-Dunainedence közgazdasága- 145