Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

II. A polgárosodás küszöbén

teremtettek, egymás ellen szítják állandóan a magyart. A magyar élet belső ellentétei emésztik a magyar életerőt. A Közép-Dunamedence sokszor apró hatalmi partikularizmusokra bomlik szét, az élet minduntalan határokba és hatalmi érdekekbe ütközik. Az Anjouk és Mátyás alatt egységesebbé válik az első magyar élet is. A partikuláris hatalmakat a király megfékezi, a belső korlátok alól felszabadítja a magyar életet, s a magyarság gazdasági ereje boldogan árad szét az egész medencében, és kitölti azt tevékenységével. Olyan hát a két évszázad, mint a magyar élet legmagasabb fennsíkja az időben; ekkor rejtette magában életünk a legnagyobb lehetőségeket. Az induló polgárosodás Ha valaki elmerül a XV. század közgazdasági állapotával foglalkozó irodalomban, meglepődve láthatja, hogy Mátyás korát a közgazdasági szaktudomány éppen anynyira dicséri és magasztalja, mint a nép emlékezete. Az egyik író kiemeli, hogy visszaállította a jobbágyság szabad költözködési jogát. A másik városalapító és városfejlesztő törvényeit magasztalja. Milhoífer Sándor pedig a következő szavakat írja Mátyás dicséretére a közgazdaságtan nevében: „Mátyás alatt a nemzeti vagyonosság nagy léptekkel haladt előre, s politikájának magas szárnyalását a nemzeti nagyság harmonikusan egészítette ki". A Közép-Duna medencéje tehát minden bizonnyal a polgárosodás küszöbén állott Mátyás alatt. Az erős királyi hatalom magának rendelte alá a polgárosodásnak a feudalizmus szorításában csírázó elemeit, elsősorban a városokat, melyeknek szabad életet biztosított a feudális hatásokkal szemben. Hatalma még nagyrészben nyugodott saját családi birtokain, s megállapítják, hogy jobbágyvédő intézkedései mögött az a szándék húzódott meg, hogy saját birtokaira vonja mások jobbágyait, ezért rendelt szabad költözködést. De meg kell állapítani, hogy uralkodása alatt az állam pénzügyi és katonai tekintetben elvált a feudalizmustól, és modern formák felé fejlődött. A bandériális katonai szervezet avultnak bizonyult Mátyás alatt, s ő nem tétovázott, hogy ezt a szervezetet modernebb, szakszerűbb katonasággal cserélje fel. A modern állam egyik legfőbb 1:5