Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

összejött országgyűlés is felállít néhány vámpolitikai kö­vetelést. Bécsnek — látja s érzi — szüksége lesz a magya­rokra. mert nem tudja rendezni viszonyát Franciaország­gal. ígér hát néhány engedményt, főleg a gabonakivitel megkönnyítésére. De az 1807-ben összejött országgyűlés már azt jelenti, hogy ezeknek az engedményeknek semmi haszna nem volt. mert annyi a kivétel és a záradék, amelyet az engedményekhez fűznek, hogy a kereskedők nem tud­nak bátorságra kapni. Az 1805-i orszássyűlés íey ír a gyarmati sorsról: „Ámbár országunk független, mégis csak mint az örökös tartományok gyarmata tekintetik: az or­szág kereskedése az osztrák kereskedésnek vettetik alá, s idegenek által kezeltetik. Midőn a magyar termeivények szabad kiviteléről van szó. azt állít iák, hogy az a magyarok­nak nem adható meg, mert ezáltal az osztrákok sokat ve­szítenének". Az osztrák-német elnyomás azonban nemcsak anuaqi, hanem szellrmi tpkintetben is gyarmatosította a Közép-Du­na medencéjét. Ferenc császár az eszméktől éppen úgy félt, mint amenr.vire féltette az osztrák ipart a magyar gazdasági versenytől. Személves ellpnsrgnek tekíntptt minden írót, s maga vezette a harcot ellenük. A cenzúrát szigorította, és a könvveket indexre tétette. í79í-bcn már maniiar és külföldi munkát tiltottak be a Közép-Dunamedencében. A szabadabban gondolkodó tanárokat eltávolították az isko­lákból. főleg az egyetemekről. Amikor Martinovicsot elítél­ték. könyveit elégették. Ausztria mutatott ebben a tekintet­ben példát a kései utánzóknak. Az egész országot rendőr­kémekkel árasztotta ei. A rendőrkémek serege, hogy iga­zolja létét, állandóan veszélyeket jelentett, és szállította az áldozatokat. Ártatlan emberek szabadsága lett az ára a spiclikenyérnek. Senki sem volt biztonságban egy pillanatra sem. Az országot ezáltal rettenetesen kifárasztották a XVIII. század végén és a XIX. század első évtizedében. Mintha ki­veszett volna minden ellenállóerő és öncélúsági hajlam a gondolkodóbb főkben. Martinovics nemzedékének a kiirtása borzalmas hatású volt. Mikor Napóleon seregei egyre-másra megverték az osztrák seregeket, Kazinczy felbátorodott, és néhány kortársának feltette a kérdést, melyik uralom jobb a magyarra nézve: az osztrák vagy a francia. Kortársai kö­zül senki sem mert erre nyilt feleletet adni. Csak Virág Be­116

Next

/
Oldalképek
Tartalom