Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

zet, gyümölcsöket és kendert is szállítottunk. A behozatal a magyar ipar fejlesztésével nőtt, ennek szükségleteit szolgálta. Az igényesebb fogyasztás luxuscikkei is jelentékeny tételekre rúgtak behozatalunkban. Külkereskedelmünkre jótékonyan hatott a Napóleon által Anglia ellen 1806-ban elrendelt kereskedelmi zár. Kitiltotta az európai kikötőkből az Angliából és az angol gyarmatokból érkező árukat. Ekkor Pest a gyarmatárukereskedés hatalmas, talán Európa leghatalmasabb piaca lett, ahová a Dunán és az Adria irányából rengeteg áru érkezett. A kereskedelem ugyanakkor számos belső bajjal küzdött, amelyek közül legnagyobb a sorozatos infláció és defláció volt. Ausztria nemesfémpénz készleteit felemésztették a sorozatos háborúk. A pénz szökött kifelé a medencéből. Bécs úgy próbált segíteni, ezen, hogy először rézpénzt hozott forgalomba, amely kisebb értékénél fogva még jobban kergette ki a nemesfémeket Gresham törvénye szerint, mely törvénynek teljes lett a győzelme, amikor kényszerárfolyammal felruházott papírpénzt hoztak forgalomba. Az egyre növekvő mennyiségben kibocsátott papírpénz felbomlással fenyegette az egész medence közgazdasági rendszerét. A XVIII. század végén és a XIX. század küszöbén állandó a panasz a pénzrontás miatt. 1796-ban a bankócédulák árfolyama még 99.75 volt, az ezüstpénzé ugyanakkor 101.25. 1804-ben már az ezüstpénz 135-ön állott, a bankócédulák pedig 74 07-en. 1810-ben az aranypénz árfolyama 469 volt, a bankócéduláké pedig 21.32. De a következő esztendőben már az ezüstpénz felemelkedett 833-ra, a papírpénz pedig leesett 12-re. Ezt a rendezetlenséget még két körülmény súlyosbította. Rendezetlen volt az államháztartás. A kormányzás kényszerkölcsönökkel, minduntalan kivetett vagyonadóval és valóságos adósarcolással kívánt magán segíteni. 1810ben 10 százalékos vagyonadót vetettek ki, amelyet alig tudott elhárítani az ország. Sokszor az adót ezüsfpénzben követelték a néptől, amely a hatalmas infláció következtében koldusbotra jutott. A Közép-Dunamedence tehát odajutott, hogv amit népe szorgalmával és termelőtevékenységének fokozásával elért, azt Ausztria, az északi Dunamedence máról-holnapra tönkretette pénzügyi- és adópolitikájával. Felbomlott az élet biztonságába vetett hit, a gazdasági kaJúcsik Lajos: A Kőzép-Dunamerlence közgazdasága113