Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

zet, gyümölcsöket és kendert is szállítottunk. A behozatal a magyar ipar fejlesztésével nőtt, ennek szükségleteit szol­gálta. Az igényesebb fogyasztás luxuscikkei is jelentékeny tételekre rúgtak behozatalunkban. Külkereskedelmünkre jótékonyan hatott a Napóleon által Anglia ellen 1806-ban elrendelt kereskedelmi zár. Ki­tiltotta az európai kikötőkből az Angliából és az angol gyarmatokból érkező árukat. Ekkor Pest a gyarmatáru­kereskedés hatalmas, talán Európa leghatalmasabb piaca lett, ahová a Dunán és az Adria irányából rengeteg áru ér­kezett. A kereskedelem ugyanakkor számos belső bajjal küz­dött, amelyek közül legnagyobb a sorozatos infláció és de­fláció volt. Ausztria nemesfémpénz készleteit felemésztet­ték a sorozatos háborúk. A pénz szökött kifelé a medencé­ből. Bécs úgy próbált segíteni, ezen, hogy először rézpénzt hozott forgalomba, amely kisebb értékénél fogva még job­ban kergette ki a nemesfémeket Gresham törvénye szerint, mely törvénynek teljes lett a győzelme, amikor kényszer­árfolyammal felruházott papírpénzt hoztak forgalomba. Az egyre növekvő mennyiségben kibocsátott papírpénz felbom­lással fenyegette az egész medence közgazdasági rendsze­rét. A XVIII. század végén és a XIX. század küszöbén állandó a panasz a pénzrontás miatt. 1796-ban a bankócédulák árfo­lyama még 99.75 volt, az ezüstpénzé ugyanakkor 101.25. 1804-ben már az ezüstpénz 135-ön állott, a bankócédulák pe­dig 74 07-en. 1810-ben az aranypénz árfolyama 469 volt, a bankócéduláké pedig 21.32. De a következő esztendőben már az ezüstpénz felemelkedett 833-ra, a papírpénz pedig leesett 12-re. Ezt a rendezetlenséget még két körülmény súlyosbí­totta. Rendezetlen volt az államháztartás. A kormányzás kényszerkölcsönökkel, minduntalan kivetett vagyonadóval és valóságos adósarcolással kívánt magán segíteni. 1810­ben 10 százalékos vagyonadót vetettek ki, amelyet alig tu­dott elhárítani az ország. Sokszor az adót ezüsfpénzben kö­vetelték a néptől, amely a hatalmas infláció következtében koldusbotra jutott. A Közép-Dunamedence tehát odaju­tott, hogv amit népe szorgalmával és termelőtevékenységé­nek fokozásával elért, azt Ausztria, az északi Dunamedence máról-holnapra tönkretette pénzügyi- és adópolitikájával. Felbomlott az élet biztonságába vetett hit, a gazdasági ka­Júcsik Lajos: A Kőzép-Dunamerlence közgazdasága­113

Next

/
Oldalképek
Tartalom