Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

V. Szemben a gyarmati sorssal

más, mint a kereslet és kínálat törvény szabad érvényének biztosítása a gazdasági éleiben. Tekintsük végig gyáriparunk állományát! A gyáriasodás leginkább a posztógyártásban mutatkozott. Az első gyár a gácsi volt, amely Mária Terézia alatt alakult meg, s ebben a II. József utáni korban elég jelentékenyén fejlődött. Nagy volt a kereslet, mert a háborús korban a kincstár sokat vásárolt, mindig tele voltak rendelésekkel. Észak-Magyarország nyugati részén több posztógyár működött, nevezetesen Pozsonyban és Nagyszombatban, Szakolcán, Modorban, Trencsénben, Kassán, Sopronban, Vasmegyében, Kőszegen. Több helyen lótakarókat gyártottak, flanellt Fejérvárott. Minőségileg még nem érte el a külföldi színvonalat a hazai posztógyártás. A posztó után a vászongyártás következett. Ugyancsak Észak-Magyarország vezetett ebben is, a fő gyártóhely a Szepesség volt. Ellenben hanyatlik a selyemgyárlás, melynek központja Pest volt. Ennek oka gyarmati természetű. Ugyanis a kincstár nem ad elegendő selyemgubót a magyarországi gyárosoknak. Mégegyszer annyit fel tudnának dolgozni, mint amennyit kapnak. Nem kapják meg a Magyarországon termelt selyemgubó teljes anyagát, mert annak nagyrészét a kincstár ausztriai gyáraknak adja el. Ezért van az, hogy a magyar országgyűlések annyit foglalkoznak a selyemtermeléssel. Minden megyébe eperfabiztosokat rendelnek, akik szakszerűen felügyelnek az eperfaültetvényekre. Az olasz selyem és selyemárukra nagy behozatali vámokat állítanak, hogy ne versenyezhessenek a magyar piacon. 1825-ben már 700.000 kiültetett eperfa volt az országban. Az egyéb iparágak közül jelentékeny a bőrgyártás. Az első gyár 1799-ben alakul. A cukorgyárak következnek ezután, majd a papírmalmok, melyekből 41 működik az országban. Ezekkel a gyárakkal szemben még minőségi követelményt nem lehet felállítani. Tiszteletreméltó az a hatalmas iparosodási igény, amely általánosan jellemzi ezt a kort. Bányászat. A bányászat általában nem fejlődik olyan lendülettel, mint az ipar a II. József utáni időkben. Ennek pedig pénzügyi és gyarmatpolitikai okai vannak. A pénzügyi okok: 105