MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1989

194. ő. e. 1989. június 21. (75-88. o.) - 1. Időszerű politikai kérdések megvitatása. Nagy Imre és társai újratemetésének ügye. Szóbeli tájékoztató: 77-78

- 2 ­Időszerű politikai kérdések Előadó: Sárdi Árpád elvtárs, megyei első titkár S á r d i Árpád elvtárs A megyei pártbizottságok első titkárai részére tartott értekezletről ad tájékoz­tatást. Grósz Károly elvtárs a párt főtitkára az értekezleten felvetette azt a kérdést, hogyan viszonyuljon a párt Nagy Imre és mártírtársai június 16—1 temetéséhez. Nagy Imre politikai rehabilitálása hosszú idő óta téma belföldön és külföldön egyaránt. Elmondotta, hogy minisztereInöki megbízatása idején Amerikában tett útja előtt munkatársai felkészítették arra, hogy Nagy Imre rehabilitálása és te­metése valószínűleg szóba fog kerülni. Felkészülése során elolvasta a per anyagát. Ennek tanulmányozása során ő és munkatársai egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy Nagy Imre és társai koncepciós per áldozatai lettek. Azt ál lapították meg, hogy a párt akkori intézőbizottsága serrmiféle állást nem foglalt a per ügyében. Egy jegyzőkönyv utal arra, hogy a pernek törvényes utat kell engedni. Az is tény, hogy a párt akkori több vezetője a legszigorúbb bün­tetés kiszabását kérte. Annak idején olyan változat is felmerült, hogy Nagy Imre és társai Romániából a Szovjetunióba távozzanak, azonban a szovjet elvtársak nem voltak hajlandók befo­gadni őket. A perben több szabálytalanságot lehet tapasztalni. Nem az a bíró szabta ki az íté­letet, aki a tárgyalást vezette, ez pedig törvénysértő volt az akkori jogszabályok alapján is. Lakatos Péterné ülnökként vett részt a perben, akinek a férje sorkato­na volt és a budapesti pártház ostroma során a Köztársaság téren agyonlőtték. A vád tárgyává tették, hogy Nagy Imre ingadozása közrejátszott 234 személy halálában. A semlegesség kinyilvánítása törvénysértően történt. Legsúlyosabb vádpont az volt, hogy előre összeesküvést szőtt a Népköztársaság ellen, azonban ezt a vádpontot nem bizonyították. Olyan tények kerültek megállapításra, hogy Hruscsov, Csu-en Laj és Tito a halálbün­tetés mellett döntöttek. Nagy Imre családja öt évvel ezelőtt kérte a holttest kiadását eltemetés végett, a párt vezetése azonban akkor ez elől elzárkózott. Nagy Imre temetését a párt kezdeményezte. A kezdeményezés az volt, hogy a család a temetést kegyelettel elvégezhesse, az ellenzék azonban ennél többet akart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom