MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1989

194. ő. e. 1989. április 1. (2-23. o.) - 1. A megyei pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének véglegesítése. A pártértekezlet elnökségi és bizottságai tagjainak jelölése. Tervezet: 4-17

- 4 1/ A hatvanas évek agrárgazdasági, ipari munkahelylétesítési majd idegenforgalmi fejlesztései nyomán - a korábbi elmaradottsághoz képest - megnőtt a megyei jövedelmezőség. A megyéből való elvándorlás helyett erőteljesebbé - gyakran direkt vezérlésűvé - vált a belső átrétegződés. E folyamat a hetvenes évek második felétől ellentmondásosabbá, egyenetlenebbé vált. Száaos területen sem a termékszerkezet váltása, sem a termelékenység, sem a jövedelmezőség nem alakult az igények szerint - egyes térségeinken erőéljes gondként vetődik fel az eltartóképesség. A veszteséges termelőszövetkezetek helyzete már a megye egyik gazdasági "sorskérdésévé" vált. Az idegenforgalom "húzóágazat" hasznából eddig a kelleténél kevésbé, fejlesztési teendőiből a szükségesnél jobban részesedik az érintett térség és a megye. 2/ A lakossági ellátás, a szociális biztonságot jelentő gondoskodás lehetőségeit a jelentékeny központi elvonások, és az újraelosztások egyoldalúságai behatárolták. Ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztések körében jelentékeny feszültségek keletkeztek - melyek koncepcionális hiányaival hosszú ideig az egészségügy, a művelődés, a hírközlés területén kellett szembenézni. Ez utóbbi területeken a közelmúltban indultak csak erőteljesebb, átfogóbb léptékű fejlesztések, amelyek enyhítik a feszültségeket, de megvalósításuk - a nehéz gazdasági körülmények közepette - immár jelentékeny lakossági tehervállalást is igényel. 3/ A települések közigazgatási szerepváltása"^népességmegtartó képessége^próbára tette;a hatvanas években elindult megyén belüli demográfiai átrendeződést indokolatlanul is felgyorsította. Tapasztalható, hogy a településkörzetek egyre több gazdasági, iskolakörzeti, egészségügyi és ellátási feszültséget hordoznak.A volt járási központok várossá válása mellett nem valósult meg olyan községfejlesztés, amely a falusi népesség önigazgatási igényeit és lehetőségeit képviselte volna. Ugyanakkor a városba áramlás munkahelyi és