MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1989

193. ő. e. 1989. január 25. (2-122. o.) - 2. A párt- és állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak közötti munkamegosztás tapasztalatai. A munkamegoszlás korszerűsítése, a választott szervekben és apparátusaikban dolgozó kommunistákkal kialakított gyakorlat fejlesztése. Jelentés: 9-18

8 tisztázását - mindmáig zavarja eltérő szervezeti felépitésük, az SZMT és az ágazati-szakmai szakszervezetek más-más irányítási, működési rendszere. Ebből adódóan a megyei pártbizottságon is több szintű és változó tartalmú kapcsolat alakult ki a szakszervezeti testületek, a pártbizottság egyes osztályai és a megyei szakmai bizottságok között. A területi pártszervek és az ott működő szakszervezeti szervek politikai együttműködése eseti, eltérő szinvonalu és hatékonyságú. A párt- és szakszervezeti szervek közötti kapcsolatok a munkahelyekn a legszorosabbak. E területen alakult kedvezően a munkamegosztásból adódó tennivalók elhatárolása, a sajátos feladatok végrehajtásának önálló szervezése. A megyei pártbizottság célkitűzései megjelenítésének, a feladatok elfogadtatásának egyik fő módszere a szakszervezetekben dolgozó párttagok általi befolyásolás. E tekintetben az utóbbi időben csak eseti, döntően egy-egy vezető tisztségviselő kommunistára vagy néhány párttagra kiterjedő kezdeményezések voltak. Itt sem vált még gyakorlattá a párttestületek döntésének kommunista közösségek előtti ismertetése, az azokból adódó sajátos tennivalók értelmezése. Az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásával, az elért eredmények ellenére nem lehetünk elégedettek. Ennek alapvető oka, hogy az ifjúság nevelésében, a fiatalokkal való törődésben nem érvényesül kellően a munkamegosztás. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei szerveinek és -szervezeteinek tevékenységét, eredményességét, munkamegosztásban betöltött szerepük ellátását jelentősen befolyásolja a pártszervezetek irányitó, segitő, ellenőrző munkája. A közelmúltban történt események - különösen a KISZ országos értekezletén elhangzottak számos problémát, feszültséget a korábbinál bátrabban hoztak felszinre. Az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy az ifjúsági szövetség szervezetei egyedül nem képesek a fiatalokat foglalkoztató alapvető gondokra mindenki számára elfogadhatóan reagálni, még kevésbé azokat megoldani. Ebből adódóan csökkent a KISZ vonzereje, befolyása a fiatalok körében. Egyre nehezebb e korosztály közéletbe való bevonása. Ezeknek is következménye, hogy az ifjúság tagozódik, egymás után alakulnak az alternativ szervezetek és a különféle csoportok. A párttagfelvételek alakulásából az a tapasztalat, hogy a párt tekintélye is gyengül az ifjúság soraiban. Ehhez a politikai gyakorlat és a fiatalok szociális helyzetének jelentős romlása is hozzájárult. Az ifjúság többsége - köztük a KISZ-tagok jelentős része - a pártot teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A KISZ-szervezetek jogositványainak nem kellő érvényesülése miatt nem tudnak eleget tenni érdekképviseleti, érdekvédelmi feladataiknak. E tekintetben nem elég hatékony együttműködésük más szervekkel. Akadozott az MSZMP ifjúságpolitikai állásfoglalásának