MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1989

193. ő. e. 1989. január 25. (2-122. o.) - 2. A párt- és állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak közötti munkamegosztás tapasztalatai. A munkamegoszlás korszerűsítése, a választott szervekben és apparátusaikban dolgozó kommunistákkal kialakított gyakorlat fejlesztése. Jelentés: 9-18

4f •ír döntően attól függ, hogy a tájékoztatót melyik titkár, illetve melyik osztályvezető tartja. A legtöbbször nincs lehetőség a végrehajtás konkrét tennivalóinak értelmezésére, amelynek sokszor az is oka, hogy a tájékoztatókon a helyettesek /vagy azok helyettesei/ vesznek részt. A megyei társadalmi szervezetek döntéseinek, határozatainak többségében sajátosságaiknak megfelelően tükröződnek a megyei párttestületek határozataiból adódó feladatok, állásfoglalásaik azokkal általában szinkronban vannak. Feladatmeghatározásaik egyre "testreszabottabbak". Ismereteink szerint ma már nem jellemző a párthatározatok un. szolgai másolása. Előfordul azonban a feladatok megkerülése, a részletkérdések, a kevésbé lényeges tennivalók előtérbe kerülése, a formális végrehajtás, a társadalmi szervezetek közötti párhuzamosság. A megyei pártbizottság az elmúlt időszakban arra törekedett, hogy a társadalmi szervezetek politikai befolyásolását az ott dolgozó kommunisiták révén valósitsa meg. A társadalmi szervezetek megyei /és helyi/ vezetői testületeiben jelentős a párttagok aránya. /A HNF-bizottságban 49,4, az elnökségben 72,2 %; az SZMT elnökségben 100 %, az SZMT-ben 67 %; a megyei tanácsban 64 %, a végrehajtó bizottságban 100 %; a KISZ megyei bizottságában 69 %./ Ez a hatalmas számbeli erő azonban nincs kellően kihasználva. A kommunisták felkészítése hiányos. Nincsenek bevonva érdemben a döntések előkészítésébe, ezért nem egységes a fellépésük. Ebből is adódik, hogy a párttagok egy része nem érzi igazán magáénak a párttestületek határozatait, és sokszor nem azonosul a testületi álláspontot képviselő tisztségviselők, apparátusi munkatársak véleményével. Sérelmezik, hogy a pártbizottság vezetői ritkán vesznek részt fórumaikon. Találkoztunk más - ellenkező irányú - problémával is. Ez a gyakorlatban ugy jelent meg, hogy a párttestületek és néha a munkabizottságok olyan kérdésekben is döntöttek - vagy tettek ajánlást - amelyekben az állami szervek, illetve a társadalmi szervezetek lettek volna hivatottak határozni. Ennél súlyosabb hiba az utóbbi 2-3 évben egyre inkább megszűnőben levő, de néha-néha még tetten érhető gyakorlat, amikor az apparátus /tisztségviselők, osztályvezetők vagy munkatársak/ egyes kérdésekben a döntést mintegy körülhatárolták, nem egyszer szinte kötelezően előirták. Az is igaz, hogy ez legtöbbször a vezetői tekintély és -vélemény túlzott tiszteletben tartásából eredt.