MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

192. ő. e. 1988. november 3. (87-154. o.) - 1. A barcsi városi bizottság jelentése a központi bizottság 1987. július 2-i kibontakozási programjából adódó gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának helyzetéről. Jelentés: 90-100 - Állásfoglalás: 101-106

4/ 6 Néha képtelen helyzetbe kerülnek a tanácsok. Példaként említi meg a postai beruházást. A posta a beruházás közben bejelentette, hogyha nem kap segítséget, azt nem folytatja tovább. Az ilyen igényeket nem lehet sokáig kielégíteni. Az alapszervezeteket és a párttagokat is a saját érdekeik motiválják. Példákat lehetne mondani arra is, hogy egyes szervezetek a maradiságot képviselték. Ezeket ma már kívülről nem lehet befolyásolni. Barcson a gimnázium építéséhez az NSZK segítség mellett még 15-20 millió forint kellene, amit ebben az ötéves tervben lehetetlen biztosítani. Majd talán a következőben. Veszélyes hulladékok elhelyezése központi megoldással jelenleg nem képzelhető el, mert egy köbméter hulladék elhelyezése 25-30 000 forintba kerül. Tolnai Sándor elvtárs, vb-tag A jelentés jó, gondolatébresztő, korszerű. Barcson szinvonalas, szervezett tevékenység folyt és folyik. Több kezdeményezés jellemzi a pártbizottságot. Fontosnak tartja az új vezetés viszonyulását a régihez. Nem tartaná indokoltnak egy új időszámítás bejelentését . A jelenlegi helyzetben legtisztázatlanabb a párt és a gazdaság viszonya. 15 évvel ezelőtt e tárgyban hozott határozat óta nem történt semmi. Jelenleg is sok zavarral küszködünk, mégis tennünk kell dolgunkat, túlságosan sokat felülről nem várhatunk, a tapasztalatokat figyelembe véve kell dolgoznunk. Fontos, hogy a párttagság értse a politikát és azt fogadja el. A közhangulat a 90-es évek elején sem lesz jobb, mint most. Ebben a közegben kell hoszszú ideig politizálnunk. A gazdaság pártirányításáról alapszervezeti szinten nem beszélhetünk, csak a segítéséről. A párttagság egy része nem tud népben, nemzetben gondolkodni. Desztics Gyuláné elvtársnő, pb-tag A párttagok igénylik, hogy a pártvezetők gyakrabban jelenjenek meg közöttük. Munkája során sokszor felvetik, hogy azoknak a tsz-tagoknak, akik a közösben nem tudnak dolgozni, a háztájiban végzett munkáját miért nem ismerik el? A közhangulat n em olyan rossz, mint amilyennek mondjuk. Nagyon sok cigány elindult azon az úton, amelyre segítettük. Azt viszont tűrhetetlennek tartják, hogy egyesek nem úgy ítélik meg őket, mint embereket. Ha dolgozik, ne cigány legyen, hanem ember. Azt