MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

190. ő. e. 1988. május 18. (81-150. o.) - 1. Az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági szövetkezetek stabilizációs és kibontakozási programja, s a további feladatok. Jelentés: 84-115

te 5 - 3 A termelt növények területi elhelyezése nem mindenütt felel meg a helyi adottságoknak, ezt több terméknél a közgazdasági szabályozás sem segíti elő. A gabonafélék túlsúlyba kerültek, az élőmunka és eszközigényes ágazatok pedig visszaszorultak. A fajlagos hozamok a termőhelyi adottságok mellett elérhető szinttől általában elmaradnak. A szövetkezetek egy részében magas a ráfordítások aránya. Több gazdaságban a fejlett technikai színvonal alacsony termeléssel párosul. A végrehajtott nagyösszegű meliorációs beruházástól várt hozamnövekedés nem következett be. Az állattenyésztésben leépülési folyamat, de emellett szakosodási és fejlesztési tendenciák is tapasztalhatók. Központi egyedi és megyei támogatással 9 szövetkezet fejlesztette állatállományát, 5 szarvasmarha és 4 sertéstelep rekonkstrukciója valósult meg. A fejlesztések ellenére is alacsony a fajlagos hozamuk, magas az elhullási arány, hiányos a takarmányozás. Ezek következménye, hogy több gazdaságban az ágazatok fejlesztésével a helyzet alapvetően nem változott, a gondok magasabb szinten újratermelődtek. Az állományfelszámolás során felszabaduló épületek hasznosítását a gazdaságok többségében megoldották. Összességében megállapítható, hogy alaptevékenységükben a ráfordítások az alacsony hozamok miatt az átlagos feltételekre alapozott felvásárlási árakban nem térülnek meg, több gazdaságban az alaptevékenység így veszteséges. Előbbrelépés történt az alaptevékenységen kívüli tevékenység fejlesztésében. A vizsgált szövetkezetek felében jelentős ipari üzemek alakultak ki, melyek a jövedelemtermelés mellett a foglalkoztatási gondok megoldását is elősegítették. A többi gazdaságban is a kiegészítő tevékenység valamilyen formája megtalálható. Viszonylag sok a bérmunka jellegű tevékenység. Az utóbbi két évben mérséklődött a nyereség, csökkent a rendelésállomány, egyre nehezebb új tevékenység indítása. A háztáji termelés integrálásában rejlő lehetőségeket több gazdaság felismerte, de néhány helyen ezzel a lehetőséggel még kevésbé élnek. A gazdálkodási eredményt nagymértékben befolyásolja, hogy termelésükhöz magas kamat mellett jelentős üzemviteli hitelt vesznek igénybe, a likviditási gondjaik állandósultak. Az 1987-es gazdasági évet a 14 tsz mindössze 22,4 millió forint nyereséggel /a megyeinek 5 %-ával/ és 1 tsz 3,2 millió forint mérlegszerinti veszteséggel zárta.