MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988

189. ő. e. 1988. február 24. (134-193. o.) - 2. A megyei pártbizottság hatáskörébe tartozó káderekkel folytatott egyéni beszélgetések tapasztalatai. Jelentés: 147-154

5 A tömegszervezetek és -mozgalmak vezetőivel folytatott beszélgetések erőteljesebb politikai tartalommal birtak. Szóltak a szervezetek megújuló törekvéseiről, a megyei tennivalókban való részvételi szándékukról. Jelezték, hogy törekvésük ellenére fokozódott a bizonytalanság érzetük, csökken taglétszámuk és közösségteremtő funkciójuk eredményessége. Ugy érzik, hogy maguk körül forognak és gyengül ráhatásuk a különböző folyamatokra. Az érdekvédelmi szervek vezetői ugy látják, hogy fokozódik a tagság nyomása a szociális támogatások és a reáljövedelem csökkenése, valamint a foglalkoztatási gondok miatt. A szervezetek tekintélyének csökkenésével együtt jár a tisztségek tekintélycsökkenése is, igy egyre romló a káderhelyzetük. A városi és városi jogú pártbizottságok első titkáraival, titkáraival lefolytatott beszélgetésekre a széles körű vélemény- és eszmecsere volt a jellemző. Mindazokat a kérdéseket szóba hozták, felvetették, melyek a párttagságot is foglalkoztatják. Jelezték azt is, hogy egyre több az ütközésük különböző szervekkel, személyekkel. Véleményük szerint az intézményrendszer megujitását korábban kellett volna kezdeni. Soknak tartják az értekezletek, megbeszélések/ számát, több időt kell fordítani a területi, emberközelibb pártmunkára. Kedvezőnek és biztatónak tartják, hogy a városi testületek munkája élénkült, javult a vitaszellem. A testületi tagok, az aktivák megbízatásaikat lelkiismeretesen, felelősséggel végzik. Az apparátusok belső dolgaival, az emberi viszonyokkal ugy látják a jövőben többet kell foglalkozni. Utánpótlásukban a kontraszelekció jegyeit érzékelik. A megyei pártbizottság tagjaival folytatott beszélgetések széles körűek voltak; az általános politikától a megyei pártbizottság munkáját érintő észrevételeken keresztül a térségi, a munkahelyi és a személyi dolgokig. Az egészséges türelmetlenség, és kellő önkritika jellemezte a velük folyó eszmecserét. Az uj pártbizottsági tagok kedvezően nyilatkoztak beilleszkedésükről és a testületben, a munkabizottságokban folyó munkáról. Az országos politikát illetően erősebben hangsúlyozódott náluk a nyiltabb, közérthetőbb politikai vonalvezetés igénye és az is, hogy a sok és egymásnak, gyakran ellentmondó, zavaró szakember-vélemények mellett a felsőbb politikai vezetők is politizáljanak, nyilatkozzanak többet a nyilvánosság előtt. Ugy látják, hogy a kibontakozási program mozgósitó, aktivizáló jellegű magyarázata nem érződik. A sok munkahelyi gond hatásaként nem igen látják a kibontakozási program helyi feltételeinek megteremtődését. Véleményük szerint a növekvő elvonás is ellentétes irányba hat. Ugy érzik, hogy a pártirányítás közvetett módszerei a termelés szintjein ellentmondásosak /meddig elvi, honnan konkrét?/. Kifejtették,