MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1988
189. ő. e. 1988. január 6. (2-59. o.) - 1. A megye nemzetiségi lakosságának helyzete, a körükben végzett politikai munka tapasztalatai, és a további feladatok. Jelentés: 4-10
I. s . P-JlA megye nemzetiségi lakosságának helyfe ^e_ J _iLJiúijÍaJl Pn uÉggM*L A minősítési megszűntem; Dr. Nómeíh József ^>— Beosztása: Külügyminiszter által I 7 megWíOtt siakértő f O _ f . /J 1 2003 MÁJ. 1 h Kiadmány hit a ^ politikai munka tapasztalatai. További feladatok. Előadó: Dr. Horváth Sán dor elvtárs, megyei PMD-vezető Tóth János elvtárs, megyei titkár A párt és a tanács végrehajtó bizottsága ülésén csaknem két évtizeddel ezelőtt foglalkozott a megye nemzetiségi lakosságának helyzetével. Különböző részterületeket azonban a testületek azóta is megtárgyaltak, ilyen volt például a közgondolkodás helyzete, az értelmiséggel kapcsolatos politika. Ezekben az előterjesztésekben is szó volt a nemzetiségiek helyzetéről. A volt járások, a városok és azok a községek, ahol a nemzetiségű lakosság koncentrálódik, rendszeresen és folyamatosan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A jelentés szerint a helyzet kiegyensúlyozott, rendezett, ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy nincs tennivaló. Két munkabizottság vizsgálta meg a témát, a jelentés is ennek alapján készült el. Az agitációs és propaganda bizottság is megtárgyalta a jelentést, megállapította, hogy a jelentés jó, az kifejezi a tényleges helyzetet, felelősségteljesen állapítja meg a teendőket. A jelentésből is kitűnik, hogy a párt számára nem taktika a nemzetiségiekkel folytatott politika, hanem elvi kérdés. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy másként jelentkezik a nemzetiségiek identitása ott, ahol nagyobb tömegben együtt laknak. A németajkú lakosságnál nagyobb mértékű asszimilálódás figyelhető meg, mint például a délszlávoknál, akik nagyobb tömegben laknak egy-egy településen. A magyar nemzetnek is érdeke, hogy a nemzetiségiek az identitásukat megőrizzék. A határozati javaslattal egyetért, felhívja a figyelmet a javasolt nemzetiségi alap helyes felhasználására. Példaként említi meg, hogy a barcsi gimnázium kétnyelvű oktatást szeretne bevezetni és ebből egyik a német lenne. Ilyen célra is helyes volna az alap felhasználása. A politikai irodalomnak a hazánkban élő nemzetiségiek nyelvén történő terjesztése is hasznos volna. Tudomása szerint a Központi Bizottságnál is már lehet találkozni idegennyelvű kiadással. Végül megállapítja, hogy az előterjesztő osztály tisztességesen foglalkozott ezzel a témával, jó jelentést terjesztett a testület elé.
