MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

186. ő. e. 1987. szeptember 16. (208-257. o.) - 2. A munkaidőalap kihasználásának megyei tapasztalatai, s a további feladatok. Jelentés: 226-233

IZ3 **• - 3 ellátáson és a következetesen szigorú vezetői magatartáson. A munkaidőalap védelme érdekében a vállalatok általában munkaidő utánra helyezték a munkahelyi tanácskozásokat, továbbképzéseket, stb. Több vállalatnál munkarend, munkaidő módosítások történtek azzal a céllal, hogy az így felszabaduló időben tudják megtartani a különböző rendezvényeket. Gondot okoz - különösen az ingázókat nagy számban foglalkoztató vállalatoknál - a munkaidő utáni elfoglaltság, mivel a bejárók nem szívesen vállalják a későbbi hazatérést, a vállalati járművekkel történő szállítás pedig - tömegközlekedés hiányában - jelentős költségtöbbletet okoz. A feladatokhoz jobban igazodó létszámstruktúra kialakításának, a termelési szerkezet elkezdődött változásának és a szigorító intézkedéseknek a hatására a dolgozók alaposabban meggondolják a hiányzásokat és a fegyelemsértéseket. A munkaidőben történő eltávozásokat mindenütt szigorították, a kiesett munkaidőt a vállalatok nem fizetik ki. A nem termelő, valamint a hivatali, intézményi munkaterületeken is következetesebben alkalmazzák az országos rendelkezéseket. Továbbra is gond, hogy a dolgozók többféle törvényes jogcímen hiányozhatnak munkahelyükről és ennek költségei legtöbbször a munkáltatót terhelik. Minimálisra csökkent a 3 napos igazolatlan távollétek száma, mivel ez már elbocsátással is járhat. Több vállalatnál anyagi következménnyel is járó szankciókat vezettek be a késések, igazolatlan hiányzások mérséklésére (pl. Nagyatádi Konzervgyár, SÜTÉV és a DÉLVIÉP prémiumcsökkentést, illetve -megvonást). A rugalmas munkarend alkalmazásában rejlő lehetőségeket a vállalatok, intézmények többsége még nem ismerte fel. Nem jellemző a részmunkaidős és a bedolgozói foglalkoztatás sem, az elmúlt években visszaesés volt tapasztalható e területen. Az állampolgárok ügyei intézésének munkaidőn túli lehetőségeit növeli a tanácsok és intézmények meghosszabbított ügyfélfogadási ideje és a szombati ügyeleti rendszer bevezetése. Erről a lakosság a megyei sajtó útján is információt kapott, illetve a helyi tanácsok a területükön működő gazdálkodó szerveket külön is tájékoztatták (pl. Siófok). A meghosszabbított ügyfélfogadási idő bevezetésének eddigi tapasztalatai még nem túl biztatóak, lényegesen nem csökkent az ún. főmunkaidő alatti ügyintézés. A megyei tanácson minimális a munkaidőn túli ügyfélforgalom, de a helyi tanácsok egy részénél (pl. Siófok, Kaposvár, Barcs) már nagyobb az t-