MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

185. ő. e. 1987. július 8. (244-298. o.) - 2. Somogy megye KISZ szervezeteinek tömegpropaganda munkája, a továbbképzés tapasztalatai. Jelentés: 272-283

A dolgozó fiatalok körében folytatott tömegpropagandánkban a gazdaságpolitikai célok megismertetése, a termelésben való aktív részvételre ösztönzés került előtérbe. Figyelembe vettük a fiatalok szakmai és lakóhelyi rétegződését. Elsősorban gazdasági, közgazdasági ismereteket terjesztettünk: kiadványaink, az előadói irodák, filmjeink stb. is a tájékoztatást szolgálták. Hathatós segítséget jelentett, a fiatalok részére sok esetben választási lehetőséget biztosított a csatlakozás - a párt- és szakszervezet tömegoktatásához. Az ifjúsági vitakörök számára a KISZ KB 1981-es politikai képzési határozata nagyobb önállóságot biztosított, többségük azonban nehezen, egy részük pedig egyáltalán nem tudott élni - az irányító KISZ-bizottságok ajánlásai ellenére sem - a téma és módszerválasztás szabadságával. Ez szervezeteinket úgy differenciálta, hogy csak a jó KISZ-szervezetek tudták a tömegpropagandát megfelelően bekapcsolni a helyi politizálásba. A politikai döntéseket megelőző társadalmi viták elősegítették a KISZ-ben a réteges lakóhelyi fórumok kialakulását. Újszerűek voltak a különböző szakmai összejövetelek, a műszakiak, a közgazdászok konferenciái, a lakásépítéssel, a VII. ötéves tervvel, az oktatásüggyel stb. kapcsolatos viták, a fiatal tanácstagok fórumai. Ezek az eszmecserék alkalmat teremtettek az élelmiszergazdaságban, az iparban dolgozó fiatalok közösségei számára a csoportérdekek megjelenítésére, a közéletbe való bekapcsolódásra. A dolgozó fiatalok élettapasztalatuknál, érettségüknél fogva reálisan ismerik társadalmi fejlődéseink eredményeit, az új jelenségek azonban gyakorta eszmei és magatartásbeli elbizonytalanodást, értetlenséget váltanak ki belőlük. Egyre élesebben fogalmazzák meg azt az igényt, hogy a napi nyolcórai munkából lehessen megélni, és nem értik, hogy az erőfeszítések miért nem hoznak népgazdasági szinten eredményt. Elítélik a tisztességtelen haszonszerzést, a munkafegyelem megsértőit, sürgetik az ezeket megszüntető intézkedéseket. A munkahelyi, a társadalmi demokrácia szélesítésével egyetértenek, ez azonban - véleményük szerint - nem jelenthet szervezetlenséget, felelőtlenséget. A gazdasági élet kivánatos változásai mellett felvetik a politikai intézményrendszer korszerűsítését is. Az értelmiségi fiatalok erőteljesen szorgalmazzák a műszaki-technikai haladás gyorsítását. Szükségesnek tartják a nyilvánosság megteremtését a különböző döntések előkészítésekor. A szakmai előmenetel bizonytalansága, a tudás leértékelődése aggodalmat vált ki bennük, s a kilátástalanság érzete pesszimista hangulatot is kelt. A gazdaság elsődlegességét megértve és elismerve, úgy látják, hogy tömegpropagandánkban háttérbe szorul a kulturális élettel, az ideológiai kérdésekkel való foglalkozás.