MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

185. ő. e. 1987. július 8. (244-298. o.) - 1. A pártkoordinációs munka tapasztalatai és fejlesztésének feladatai Somogy megyében. Jelentés: 246-257 - Elfogadott jelentés: 264-271

- 3 Előfordult, hogy a koordináló pártszerv - vagy esetenként annak titkára - a koordinált pártszervezet véleményének meghallgatása nélkül foglalt állást személyi, illetve káderkérdésekben. A koordinációs munka színvonalára, fejlődésére jelentős hatással volt és van a gyáregységek, telephelyek önállósági helyzete, szintje. Ahol a gyártelep, vagy gyáregység önállósága nagyobb, decentralizáltabbak a döntési jogkörök. /Pld.: Pamutfonóipari Vállalat Kaposvár, Nagyatádi Cérnagyár, DRV, a VOLÁN üzemigazgatóságai, a KAPOSGÉP gyáregységei, stb./ Itt a koordináló és a koordinált pártszervek együttműködését, érdemi munkáját tekintve is általában kedvezőbb a helyzet. Ott, ahol szinte "minden ügy lebonyolítása" a vállalati központonkeresztül történik - még a szakszervezeti segélyezés is - az a lényegi tevékenységtől vonja el az energiát, a figyelmet és legtöbbször a feszültségek forrásává válik. /Pld. VIDEOTON, Balatoni Halgazdaság, LSZVJab, st./ Az önállóság hiánya, az adminisztratív jellegű belső szabályozás kedvezőtlenül hat a kádermunkára is, mivel a felsőfokú végzettségű szakemberek nem szívesen vállalnak ilyen körülmények között vezetői munkát. Ez visszahat a pártkoordináció eredményességére is. A koordinációs munka hatékonyságát negatívan befolyásolja a tervezés bizonytalansága, késedelme és a szabályozó gyakori változása is. Sokszor a rendezvénycentrikusság kerül előtérbe, melyben helyenként túlzások is tapasztalhatók. Több helyütt annak alapján ítélik meg a munka eredményességét, hogy a koordinált pártszervezet titkára hány központi testületi ülésen, értekezleten, megbeszélésen vesz részt, ellentétben a munkaidőalap védelmi célokkal. Előfordul még az is, hogy különböző összevont megbeszéléseket tudnak be a koordinációs kötelezettség teljesítéseként, melyeken ugyanazon előterjesztések, kérdések hangzanak el ismétlődően. /Pld. SÜTÉV, Gabonaforgalmi Vállalat/ Zavaróan hat, hogy az ilyen esetekben elmosódik a döntéshozatal testületi jellege és többnyire a felelősség is. Fogyatékossága a koordinációs munkának,hogy a párttagság előzetes véleményének kikérése legtöbbször nem történik meg és a döntések utáni tájékoztatása nem mindig megalapozott, esetenként elmarad. Sok helyen leszűkül a koordinációs munka titkári kapcsolatokra és tevékenységre, az "én véleményem" képviseletére. Gondot jelent, hogy legtöbb helyen az éves beszámoló taggyűléseken sem adnak a koordinációs tevékenységről tájékoztatást, értékelést. A vállalati fórumokon felszólaló párttagok véleményében sem érzékelhető valamely közös álláspont egységes képviselete.