MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

185. ő. e. 1987. július 8. (244-298. o.) - 1. A pártkoordinációs munka tapasztalatai és fejlesztésének feladatai Somogy megyében. Jelentés: 246-257

2 Általános koordinálási joggal jelenleg a megyében nyolc pártszerv /hat pártbizottság és két pártvezetőség/ rendelkezik, huszonhárom megyén belüli és huszonegy megyén kivüli pártszervezetet koordinálva. A megyében tiz olyan vállalat van, ahol a központban alapszervezet működik és tart kapcsolatot huszonhat megyén belül és nyolc megyén kivüli üzem, telep pártalapszervezetével. Megyén kivül harminchét vállalati központból hatvan megyei pártszervezetet koordinálnak . I. A koordinációs jogkörrel felruházott pártszervek és -szervezetek munkája öszszességében véve fejlődött, tartalmasabbá, formáiban gazdagabbá vált. Mind a koordináló, mind a koordinált pártszervek és -szervezetek testületi tevékenysége érdemibb és tervszerűbb lett. Javitották kapcsolataikat, információs munkájukat. Ezek formarendszere jobban igazodott a követelményekhez. A gazdaságpolitikai feladatok egységes értelmezésére, képviseletére és érvényrejuttatására egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek. A munkájukban meglévő formális elemek visszavonulóban vannak. Terjed az egész vállalatot, az üzemet, gyáregységet, telephelyet érintő legátfogóbb kérdések egyeztetése, az erre vonatkozó közös állásfoglalások kialakitása. Mind jobban figyelembe veszik a dolgozók észrevételeit, épitenek tenniakarásukra, alkotó munkájukra. A koordinációs tevékenység javitását a gazdasági feltételekben bekövetkezett változások is megkövetelték . Eredményeként a koordinációs feladatok témaköre ma már nem szűkül le a mechanikus és egysiku tervtájékoztatókra. Mind több vállalatnál a koordináció eszközével egyre eredményesebben segitik a hatékonyság, a jövedelemtermelő képesség növelését, a termékszerkezet-váltást és az érdekeltségi rendszer fejlesztését /TUNGSRAM, DANUVIA, SEFAG/. A munkaterv részét képező koordinációs üléstervekben egyre gyakrabban lehet találkozni a társadalmi tulajdon védelme, a munkafegyelem, az ösztönző bérezés fejlesztése, a minőség és értékesités, az export, az időszerű munkaszervezési feladatok kérdéseinek napirendre tűzésével, ezeknek vállalati szinten a politika rangjára való emelésével. A megtárgyalt témakörökben legtöbb helyen konkrétabb, jól képviselhető,közös állásfoglalások születtek.